Alapszabály

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egyesület

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (rövidített neve: KÉSZ) a tagjai által létrehozott, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely ezen alapszabályában meghatározott célokra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Tevékenységének alapja az evangélium tanúságtevő megélése. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján működő országos egyesületként, alapszabályát az alábbiak szerint alkotja meg és hozza nyilvánosságra:

 

I. Az Egyesület neve, jelképe, székhelye, célja és tevékenysége:

 

1. §. Az Egyesület neve: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,

rövidített neve: KÉSZ (a továbbiakban: Egyesület)
Az Egyesület 1989. január 30-án alakult és a Fővárosi Bíróság 1989. február 14-i hatállyal, 7.Pk.20 982/1989/1. számú végzéssel, 17. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.



2. §. Az Egyesület jelképe:

 

3. §. Az Egyesület székhelye: 1016 Budapest, Aladár utca 17. földszint 4.



4. §. Az Egyesület célja és tevékenysége:

4.1. A keresztény, keresztyén evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalása az ökumené szellemében és annak teljesítésére való folyamatos törekvés az élet minden területén a (4.4.) pontban foglaltak szerint.

4.2. A kereszténység társadalmi és kulturális szerepének és feladatainak feltárása, keresztény állásfoglalás kialakítása és dokumentálása, továbbá megismertetése rendezvények, kiadványok és egyéb aktuális eljárások útján.

4.3. A spirituális kultúra elmélyítése, a magyar keresztény, keresztyén hagyományok ápolása legációval, intenzív közéleti szerepvállalással a társadalom minden szintjén az ökumené szellemében.

4.4. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 26. §. c) pontjában felsoroltak közül az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

2. Szociális tevékenység, családsegítés;
3. Tudományos tevékenység;
4. Nevelés és oktatás, ismeretterjesztés;
5. Kulturális tevékenység;
6. Kulturális örökség megóvása;
10. Gyermek- és ifjúságvédelem;
12. Emberi és állampolgári jogok védelme;
13. A határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
19. Euroatlanti integráció erősítése.

4.5. Az Egyesület célját a központi és helyi szervei működése által, valamint tagjai tevékenysége útján valósítja meg.

4.6. A közhasznú szolgáltatásból az Egyesület tagjai mellett bárki részesülhet.

4.7. Az Egyesület a magyar történelmi egyházakkal együttműködő önálló jogi személy. Az Egyesület a történelmi egyházak tagjai, püspökei közül védnököket választhat.

 

II. Az Egyesület szervezeti felépítése és testületi szervei

 

1. §. A Küldöttgyűlés: az Egyesület legfőbb döntéshozó testületi szerve, a tagok összességének képviselete.

2. §. Az Elnökség: az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

3. §. Az Ellenőrző Bizottság működési rendjét saját ügyrendje tartalmazza.

3.1. A Küldöttgyűlés, vagy az Elnökség meghatározott feladatok ellátására más bizottságokat is létesíthet.

 

4. §. Régió: a földrajzilag közelálló helyi csoportok szervezeti egysége, mely nem azonos a közigazgatási régió fogalmával.

Feladata: a régióhoz tartozó csoportok összefogása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a központ és a csoportok közötti információáramlás segítése.


5. §. Helyi csoportok.

 

III. Az Egyesület testületi szerveinek működési rendje

 

1.§. A Küldöttgyűlés

1.1. Az Egyesület Küldöttgyűlése a tisztségviselőkből (az Elnök, Társelnök és az Elnökhelyettes), az elnökség tagjaiból, a Helyi csoportok tagjai által közvetlenül megválasztott Helyi csoport elnökökből és a Helyi csoport létszámának arányában megválasztott további küldöttekből áll. Minden Helyi csoport még egy küldöttet választhat, ha tagjainak száma meghaladja az 50 főt. Amennyiben a Helyi csoport taglétszáma meghaladja a 100 főt, további egy küldöttet választhat. Így a Helyi csoportoknak 1 fő küldötte van, s az a Helyi csoport elnöke, ha taglétszámuk 50 fő, vagy az alatti; 2 fő küldötte van (1 fő elnök és további 1 fő küldött), ha taglétszámuk 51 és 100 fő között van; illetve 3 fő küldötte van (1 fő elnök és további 2 fő küldött), ha taglétszámuk 101, vagy a feletti. A Helyi csoportok taggyűlésein választják meg az elnökön kívüli küldötte(ke)t, és a pótküldötte(ke)t, de egy választott küldött/ pótküldött legfeljebb öt évig töltheti be e tisztséget.

A pótküldött a küldött akadályoztatása esetén a küldöttel azonos jogkörrel vesz részt a küldöttgyűlésen. Minden csoport legalább annyi pótküldöttet választ, ahány küldöttje van.

Több pótküldött választásakor a helyi taggyűlésnek a pótküldöttek között sorrendiséget kell megállapítani.

Amennyiben a küldött/pótküldött mandátuma a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy mandátuma addig szól, ameddig az elődje mandátuma érvényes volt.

1.2. Az Egyesület Küldöttgyűlését az Elnök, vagy a Társelnök hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 14 nappal, az Ellenőrző Bizottság indítványára pedig köteles összehívni. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada – az ok és cél megjelölésével – kívánja, valamint akkor is, ha a bíróság elrendeli. A Küldöttgyűlést az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke vezeti, de az Elnök vagy a Társelnök javasolhat levezető elnököt maga helyett az elnökségi tagok közül, akit a Küldöttgyűlés nyílt szavazással megválaszt (az erre vonatkozó szavazás nem minősül személyi kérdésnek). Évente legalább egy Küldöttgyűlést kell tartani.

1.3. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a.) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b.) az éves beszámoló, zárszámadás és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
c.) az éves költségvetés megállapítása;
d.) a Tisztségviselők és az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása;
e.) döntés az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülése, a szétválás, valamint a feloszlás kimondása tekintetében;

f.) tagkizárást kimondó elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírása.

1.4. A Küldöttgyűlés egyéb, kiemelt feladatai:

a.) a tagdíj megállapítása;
b.) bizottságok létesítése és megszüntetése;
c.) a bizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása;
d.) a bizottságok beszámolójának megtárgyalása és elfogadása;
e.) dönt a védnökök választásában és visszahívásában;
f.) dönthet az Egyesület működését érintő bármely más kérdésben is;

g.) meghatározza a régiókat és a régiókhoz tartozó helyi csoportokat.

 

2.§. Az Elnökség

2.1. Az Egyesület Elnökségének tagjait a Küldöttgyűlés választja. Hivatalból tagjai az elnökségnek az Egyesület tisztségviselői (az Elnök, a Társelnök és az Elnökhelyettes). Az Elnökség létszáma további 6 fő. A tisztségviselők és az elnökség tagjainak a megbízatása 5 évre szól.

2.2. Az Elnökség üléseit az Elnök vagy a Társelnök hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal, az Ellenőrző Bizottság indítványára pedig köteles összehívni. Az elnökségi ülésre történő meghívás telefonon, telefaxon, vagy más elektronikus, vagy egyéb kommunikációs eszköz útján is lehetséges. Évente legalább két elnökségi ülést kell tartani. Az ülést az Elnök vagy a Társelnök vezeti, napirendjét ő határozza meg, azonban az Elnökség tagjai kérhetik az ülésen az Elnöktől az Egyesület számára fontos ügyek napirenden kívüli megtárgyalását. Az ügy megtárgyalása kötelező, ha a megtárgyalást az Elnökség egyszerű többsége megszavazza. Az elnökségi ülés nyilvános, indokolt esetben azonban az elnökség saját határozata alapján kizárhatja a nyilvánosságot.

Az elnökségi ülés állandó résztvevője az Ellenőrző Bizottság elnöke.

2.3. Az Elnökség feladatai:

a.) képviseli az Egyesületet és irányítja folyamatos működését és gondoskodik a keresztény szellemiség megtartásáról;
b.) gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
c.) előkészíti a Küldöttgyűlés munkáját. Javaslatot tesz a napirendre;
d.) elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést. Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet;

e.) összeállítja az éves munkatervet;

f.) Tájékoztatja a tagságot az Egyesületet érintő kérdésekről;
g.)
első fokon dönt a tagok kizárásáról;
h.) irányítja az Egyesület adminisztrációs és pénzügyi tevékenységét;
i.) dönthet minden olyan, az Egyesületet érintő kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

j) Kijelöli az egyes régiók vezetőit az érintett helyi csoportok vezetőinek egyetértésével.

2.4. Az Elnökség tagjai munkájukért az egyesülettől személyi juttatásban nem részesülnek.

 

3. §. Ellenőrző Bizottság

3.1. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület felügyelő szerve.

3.2. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll. A Bizottság a tagjai közül elnököt választ. A Bizottság legalább évente egyszer összeül, üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. Határozatait egyhangúlag hozza. A Bizottság tagjainak a megbízatása 5 évre szól.

3.3. Az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 8. §. (2.) pontjának megfelelően nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület Tisztségviselője, vagy az Elnökség tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást , illetve
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3.4. Feladatai az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 11. §-ának megfelelően az alábbiak:
a.) Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek keretében véleményezi az éves beszámoló tervezetét. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
b.)
Elnöke az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
c.) Köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelyek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

3.5. Az intézkedésre jogosult szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára annak megtételétől 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

3.6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

3.7. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről évente egyszer a Küldöttgyűlésnek beszámol.

3.8. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

4.§. Az Egyesület tisztségviselői: az Elnök, a Társelnök és az Elnökhelyettes. A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés 5 évi időtartamra választja. A tisztségviselők megbízatása öt évre szól, de megszűnik, ha:

a.) megbízatásáról lemond,
b.) a tagsági viszonya megszűnik,
c.) a megbízatását a Küldöttgyűlés visszavonja.

A tisztségviselő megbízatása lejártával újraválasztható.

4.1. Az Egyesület Elnöke vezeti az Elnökség munkáját és önállóan képviseli az Egyesületet.

Kiemelt feladata a fentieken kívül az evangelizáció irányítása.

4.2. Az Egyesület Társelnöke vezeti az Elnökség munkáját és önállóan képviseli az Egyesületet. Kiemelt feladata a fentieken kívül az egyesület ügyvitelének folyamatos irányítása, az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az egyesület pénzügyi és vagyoni stabilitásának a biztosítása.

4.3. Az Egyesület Elnökhelyettese az Elnök és a Társelnök akadályoztatása esetén helyettesíti az Elnököt vagy a Társelnököt, képviseli az Egyesületet. Az Elnök vagy a Társelnök azonban konkrét feladat esetén megbízhat elnökségi tagot a meghatározott feladat ellátására.

4.4. Az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke az egyesületi feladatok szakszerű elvégzéséhez szakértőket (jogi, gazdasági, sajtó stb.) vehet igénybe, akik a testületi üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt.

4.5. Az Egyesület bankszámlái felett rendelkezni önállóan jogosult az Elnök és a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes.

 

IV. Az Egyesület Helyi csoportjai

 

1.§. Az Egyesület szervezeti egységei a Helyi csoportok. Ezek a szervezeti egységek nem jogi személyek.

1.1. Az ország területén minden községben, városban azok önkormányzati illetékességi területén, a fővárosban kerületenként egy Helyi csoport hozható létre. A városok vagy községek Helyi csoportjaihoz a környékbeli kisebb települések lakói is csatlakozhatnak tagként. A helyi csoportok régiókba tömörülnek.

1.2. A Helyi csoport megalakulását legalább 10 tagnak kell írásban kezdeményeznie az Elnökségnél, ezután lehet összehívni az alakuló taggyűlést, amelyen valamelyik tisztségviselőnek, vagy elnökségi tagnak jelen kell lenni. A Helyi csoport megalakulását az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke visszaigazolja.

1.3. A Helyi csoport legfőbb szerve a helyi taggyűlés. A Helyi csoport programjai, rendezvényei nem minősülnek taggyűlésnek. Helyi csoport taggyűlését a Helyi csoport elnöke hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 14 nappal. Az összehívás történhet írásban, a helyi hírlevél útján, személyesen szóban, telefonon, vagy egyéb kommunikációs eszköz útján. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada – az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A taggyűlést a Helyi csoport elnöke vezeti. Évente legalább egy taggyűlést kell tartani.

1.4. A Helyi csoport tisztségviselői: 1 fő elnök, 1 fő titkár és 1 fő pénztáros. Ezen felül a Helyi csoport mind megalakulásakor, mind pedig a későbbiek folyamán saját hatáskörben egyéb tisztségviselőket is választhat. A helyi tisztségviselők mandátuma 5 év. A Helyi csoport tisztségviselőit a Helyi csoport saját taggyűlésén visszahívhatja.

1.5. A Helyi csoport elnöke irányítja a Helyi csoportot a taggyűlések közötti időszakban a titkár segítségével, a pénztáros pedig gondoskodik a Helyi csoport gazdálkodásának pontos dokumentálásáról, az adatok pontos megküldéséről az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének.

1.6. A Helyi csoport a 16-35 éves tagsága körében megalakíthatja az adott Helyi csoport ifjúsági tagozatát. Ennek vezetője a Helyi csoport által 5 évre megválasztott 1 fő ifjúsági referens.

1.7. A Helyi csoport a tagjairól név szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a befizetett tagdíj összegét. Ezt a nyilvántartást és a pénzforgalmi elszámolást a Helyi csoport köteles minden félév végéig (július 31-ig, valamint január 31-ig) az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének megküldeni.

1.8. A Helyi csoport elnöke gondoskodik arról, hogy a Küldöttgyűlésre küldött személyek változását 30 napon belül az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke felé írásban jelezze.

1.9. A helyi csoport kötelezettségei:

a) tisztségviselőinek megválasztása (alapszabály IV. 1. §);

b) pótküldött megválasztása (alapszabály III/1. §. 1.);

c) taggyűlés tartása legalább évente (alapszabály IV. 1. §);

d) naprakész tagnyilvántartás vezetése a tagokról, feltüntetve a tagdíj fizetését is;

e) pénzügyi nyilvántartás vezetése;

f) a tagnyilvántartás és a pénzforgalmi elszámolás megküldése minden félév végén (július 31-ig és január 31-ig) az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének (alapszabály IV. 1. §);

g) pótküldött személyének bejelentése 30 napon belül az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének (alapszabály IV. 1. §).

 

2. §. A helyi csoport megszűnése. Nem működő vagy nem alapszabályszerűen működő helyi csoportok.

2.1. Amennyiben a helyi csoport taglétszáma 10 fő alá csökken, a helyi csoport automatikusan megszűnik. A helyi csoport megszűnéséről az Elnökséget írásban értesíteni kell.

2.2. Az Elnök, Társelnök vagy az Elnökség írásban felhívja a nem működő, vagy nem alapszabályszerűen működő helyi csoportot az alapszabályszerű működés helyreállítására. Amennyiben a felszólítás kézhezvétele után az alapszabályszerű működés 90 napon belül nem áll helyre, a helyi csoport megszűnik. A megszűnésről az Elnök vagy a Társelnök levélben értesíti a Helyi csoport tagjait és volt vezetőjét.

2.3. Ha a taggyűlés dönt a helyi csoport megszűnéséről, a Helyi csoport megszűnik.

2.4. A Helyi csoport megszűnése esetén tagjai a lakóhelyük környezetében lévő helyi csoport tagjai lehetnek, ha erről írásban nyilatkoznak az Egyesület Elnökének vagy Társelnökének.

 

V. Az Egyesület testületi szervei (Küldöttgyűlés, Elnökség, Helyi csoport taggyűlése) működésének általános szabályai

 

1. §. A testületi szerv ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkezők több, mint fele jelen van.

2. §. Határozatképtelenség esetén a szerv ülését újból össze kell hívni. Ez esetben a napirend nem változik, azt újból kiküldeni nem kell.
Kivételt képez a helyi csoport taggyűlése.

Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, úgy az ismételten azonos napra vagy más napra azonos napirendi pontokkal összehívott taggyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a tényre a meghívóban a tagság figyelmét fel kell hívni.


3. §. A testületi szerv üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket kell tartalmazza:

3.1. Az ülés helyét, idejét;

3.2. Az összehívás szabályszerűségére és határozatképességére vonatkozó megállapítást;

3.3. A jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő és a szavazatszámlálók nevét;

3.4. Az ülés napirendi pontjait;

3.5. Az elhangzott kérdések, javaslatok, felszólalások lényegét, a hozzászóló nevével;

3.6. A szavazások eredményét;

3.7. A határozatokat és a végrehajtásáért felelős személyek nevét, a végrehajtás határidejét.
A testületi szerv ülésén 1 fő jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint minimum 2 fő szavazatszámlálót választ nyílt szavazással (ez nem minősül személyi kérdésnek). A testületi ülésekről, annak egész terjedelméről hangfelvételt is lehet készíteni. A hitelesített jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül el kell küldeni az Egyesület Elnökének
, vagy Társelnökének


4. §. A testületi szerv ülésein annak minden tagját egy szavazat illeti meg, a szavazásra feltett határozati javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a szavazati joggal rendelkező jelenlevők több, mint fele arra igennel szavazott.

5. §. A testületi szerv határozatait a személyi kérdéseken kívül nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt.

6. §. Személyi kérdésekben titkos szavazásra kerül sor. A tisztségviselőkre és az elnökségi tagokra minden tag tehet javaslatot a Választási Bizottsághoz a Küldöttgyűlést megelőző 30. napig. A szavazólapra fel kell venni az Elnökség által javasolt személyeket. A Választási Bizottság köteles továbbá felvenni azt a jelöltet, akire legalább száz jelölés érkezett.
A titkos szavazás úgy kezdődik, hogy a Választási, vagy Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás rendjét és módját. A jelenléti ív aláírásakor átvett szavazólapon szereplő nevek mellett kell szerepeljenek a tisztségek. Ha nincs feltüntetve név és tisztség, akkor azt a szavazólapra rá kell írni. Küldöttgyűlésen csak az Egyesület által kibocsátott és lebélyegzett hivatalos szavazólapon lehet szavazni. A szavazás megkezdése előtt a Választási Bizottság, vagy a szavazatszámlálók ellenőrzik és megállapítják, hogy az urna üres, majd az urnát zárószalaggal lezárják és arra az Egyesület bélyegzőjét rányomják. A szavazólapokra felvett jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a szavazó a szavazólapot változatlanul hagyja, a jelöltek ellen pedig úgy, hogy a jelölt nevét áthúzza. Érvénytelen a szavazat, ha abból nem tűnik ki egyértelműen, hogy azt kire adták, ha a szavazólapot eltépték, összefirkálták, stb. A szavazólapra írt esetleges feltételeket, megjegyzéseket a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Ha a szavazólapon a hozzáírások folytán több jelölt neve szerepel, mint amennyit a tisztségre meg kell választani, érvénytelen. Az a szavazólap, amelyen a szükségesnél kevesebb név szerepel, érvényes, de a kihúzott neveket figyelmen kívül kell hagyni. A szavazás befejezése után a Választási Bizottság, vagy a szavazatszámlálók az urnából kiemelik a szavazólapokat és megkezdik a szavazatok összeszámlálását. A Választási Bizottság elnöke, vagy a szavazatszámlálók a választás eredményét, a leadott szavazatok számát, érvényességének arányát, valamint az érvényes szavazatok számát a megoszlás szerint kihirdetik, ezután megállapítják, hogy az egyes funkciókra kiket választottak. Végül meg kell állapítani, hogy a szavazásnál előfordult-e zavaró körülmény, kifogást benyújtottak-e a szavazatszámláló bizottsághoz. A Választási Bizottság elnöke, vagy a szavazatszámlálók a szavazólapokat borítékba helyezik, zárószalaggal lezárják és a lezárt borítékot a levezető elnöknek átadják, aki azt a jegyzőkönyvhöz csatolja.


7. §. A testületi szervek határozatairól meghozataluk sorrendje szerint számozott és teljes körű nyilvántartást kell készíteni, melynek benne kell foglalnia a döntés tartalmát, időpontját, hatályát és a döntést támogatók és ellenzők számát, valamint -- nyílt szavazás esetén -- a személyét.

8. §. Az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 8. §-ának megfelelően a határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.


9. §. Az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 9. §-ának megfelelően közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője, elnökségi és ellenőrző bizottsági tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki.
Az Egyesület tisztségviselője, elnökségi, illetve ellenőrző bizottsági, illetve az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VI. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

1. §. Az Egyesület tagja (rendes, vagy tiszteletbeli) az a keresztény, keresztyén történelmi egyházhoz tartozó, 16. életévet betöltött természetes személy, vagy jogi személy lehet, aki az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja, az Egyesület tevékenységében részt vesz. Az Egyesületbe való belépéshez ezen kívül két rendes tag írásos ajánlása is szükséges. A belépési szándékot a Helyi csoport elnökénél kell bejelenteni. A tag felvételéről a Helyi csoport taggyűlése dönt.

2. §. Az egyesületi tagsági viszony lehet:

a.) rendes,
b.) tiszteletbeli.


3. §. Az Egyesület rendes tagja az lehet, aki a VI.1.§-ban foglaltakon túl az Egyesület által megállapított tagdíjat megfizeti. Az Egyesület rendes tagja, akár természetes személy, akár jogi személy, döntéshozatalkor 1 szavazattal rendelkezik. A jogi személyű tag képviselője útján érvényesíti jogait az Egyesületben.

4. §. Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit az Elnökség, vagy a Helyi csoport előterjesztése alapján érdemeire való tekintettel a Küldöttgyűlés annak nyilvánít.

5. §. Tagsági viszony megszűnése

5.1. Megszűnik a tagsági viszony:

a.) kilépés,
b.) a tag halála,
c.) törlés,
d.) kizárás esetén.

5.2. A kilépő tag a Helyi csoport elnökének nyújtja be írásban kilépési szándékát. A kilépési szándékot a Helyi csoport azt 14 napon belül továbbítja az Egyesület Elnökének, vagy Társelnökének. A tagsági viszony a bejelentés kézhezvételét követő harmincadik napon szűnik meg. A tagsági viszony törlésére kerül sor, ha a rendes tag tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven túl felszólítás ellenére sem tesz eleget. Ebben az esetben a tagsági viszony törléséről a Helyi csoport dönt.

5.3. A tag halála esetén a tagsági viszony a tag halála napján szűnik meg.

5.4. A kizárásnak van helye, ha erre bármelyik tag alapos okot szolgáltat, különösen, ha az alapszabályban foglaltakat súlyosan megszegi, magatartása az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes vagy azt egyéb módon akadályozza. A kizárásról a Helyi csoport tagsága 2/3-os szótöbbséggel tehet javaslatot az Elnökségnek. A kizárás tárgyában az Elnökség dönt.

5.5. Az Elnökség I. fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az Elnökség I. fokú határozata elleni fellebbezést a Küldöttgyűlés bírálja el.

5.6. A Küldöttgyűlés által hozott fellebbezést elbíráló határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

6. §. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában lévő egyesületi tulajdonú vagyontárgyait visszajuttatni.

 

VII. Az Egyesület tagságából eredő jogok és kötelezettségek

 

1. §. Az Egyesület tagja részt vesz az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek. Csak az Egyesület rendes tagja választhat és választható az Egyesület testületeibe és tisztségeire. Csak olyan személy választható bármilyen funkcióra és tisztségre, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és megfelel az Etv. 8. (I/1) bekezdés szerinti feltételnek. Evvel kapcsolatban az érintetteknek jelölésüktől számított 14 napon belül írásban nyilatkozniuk kell. Nyilatkozatukat az Elnökséghez vagy a Küldöttgyűléshez kell eljuttatni. A nyilatkozat elmaradása esetén a jelölést fenntartani csak a Küldöttgyűlés megerősítő határozata esetén lehet.

 

2. §. Minden rendes tag köteles tagdíjat fizetni.

 

VIII. Az Egyesület gazdálkodása és adminisztrációs rendje

 

1. §. Az Egyesület önfenntartó rendszerben okszerűen és takarékosan gazdálkodik. Gazdálkodása az Egyesület alapszabályában meghatározott célok érdekében áll. Az Egyesület anyagi alapját a meglévő vagyonán túl a tagoktól befolyó díjak, adományok és egyéb bevételek képezik. Az Egyesület céljai elérése érdekében pályázatokon vesz részt.

2. §. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósításának érdekében, közhasznú céljait és az Egyesületet nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közhasznú céljai megvalósítására fordítja. Folyóirat és könyvkiadás az Egyesület céljának érdekében történhet, az ezzel kapcsolatos bevétel az Egyesület vagyonát gyarapítja.

3. §. A Belső szabályzata (Bizonylati rend, Pénzkezelési szabályzat, Számvitelei politika) részletesen szabályozza az Egyesület gazdálkodását. A belső szabályzatot az Elnök, vagy a Társelnök hagyja jóvá.

4. §. Az Egyesület Küldöttgyűlése határozza meg azt a tagdíjhányadot, amelyet a Helyi csoportoknak a nyilvántartott tagok alapján az Egyesület pénztárába, vagy számlájára be kell fizetni minden év végéig.

5. §. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

6. §. Az Egyesület megszűnése esetén vagyona a keresztény, keresztyén egyházak által működtetett iskolákat illeti meg, felosztásáról a megszűnésről szóló közgyűlési határozat rendelkezik.

 

IX. Az Egyesület függetlensége

 

1. §. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, (országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít), szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

X. Szent Adalbert-díj

 

A Küldöttgyűlés az Elnökség javaslata alapján évente Szent Adalbert-díjat ítél oda a szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek.

 

XI. Csanád Béla-díj

 

A Küldöttgyűlés az Elnökség javaslata alapján Csanád Béla-díjat ítél oda a szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó KÉSZ tagoknak.

 

XII. Vegyes rendelkezések

 

1. §. Amennyiben tisztségviselő tisztségviselői jogviszonya, vagy elnökségi tag elnökségi tagsága megszűnik, az utódjául megválasztott személy mandátuma addig szól, ameddig az elődje eredeti mandátuma érvényes volt.

2. §. Jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben az 1989. évi II. törvény és az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről rendelkezései az irányadóak.


3. §. Az alapszabályt az Egyesület 2011. május 21-i Küldöttgyűlése fogadta el, rendelkezései 2011. november 26-án lépnek hatályba. Minden korábbi rendelkezés, szabályzat ezennel érvényét veszti.

4. §. Az alapszabályt az Egyesület 2007. május 19-i, 2007. november 10-i, 2008. május 17-i, 2008. november 22-i, 2009. november 21-i és 2011. május 21-i Küldöttgyűlése módosította.

 

Budapest, 2011. május 21.

 

Dr. Osztie Zoltán
a KÉSZ elnöke