A KÉSZ elnöksége Rimaszombatban

A KÉSZ elnöksége első alkalommal látogatott a felvidéki Rimaszombatba, a Katolikus Kör meghívására. A találkozóról Pelle Tibor, a házigazdák elnöke készített beszámolót.

 

Nagyra becsült vendégeket fogadott a rimaszombati Katolikus Kör (KK) május 26–27-én. Először látogatott hozzánk a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöksége Magyarországról. Még a múlt év őszén, a budapesti küldöttgyűlésen határozat született arról, hogy ebben az évben az elnökség meglátogatja a határon túli társszervezeteket. Ugyanitt, a KK elnökének felszólalásában is elhangzott a meghívó, a KÉSZ felé címezve. A látogatás szükségét tehát kölcsönösen érezték a felek. A kölcsönös, kétoldalú kapcsolatból, együttműködésből adódó, a közös célt szolgáló, határon átívelő feladatokat leginkább az ilyen szűkebb körű megbeszéléseken lehet érdemileg megtárgyalni. Alapszabályunkból adódóan azonos célért dolgozunk: a keresztény evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalásáért az ökumené szellemében, és az összmagyarság érdekében. Ahogy azt az együttműködési megállapodásunk is tartalmazza, célunk a magyar kultúra és hagyományok ápolása, a nemzettudat erősítése, a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulása és magyarként való megmaradása. Ehhez szükséges az erőforrások egyesítése, a határon átívelő kapcsolatok kiszélesítése. Részünkről ugyanilyen fontos anyanyelvünk megtartása is.

A KK egyike a határon kívüli öt társszervezetnek. Hozzánk – Szabadka és Beregszász után – harmadikként látogatott el a KÉSZ elnöksége. A KÉSZ kilenc elnökségi tagja, valamint jogtanácsosa és az iroda munkatársa május 26-án, péntek délután érkezett meg a Rimaszombati Római Katolikus Plébániára, ahol a KK elnöke és alelnöke fogadta őket.

A több órás ülés után megmerevedett lábaknak jót tett a rövid séta, amely alatt megtekintettük a város patinás Fő terének történelmi épületeit: a katolikus és a református templomot, az eredeti megyeházat, a Tátra-szállót, a városházát. Aztán elsétáltunk a Tompa Mihály térre, ahol elénk tárult Gömör-Kishont Vármegye hajdani székháza, a Múzeum épülete, de leginkább az újjá alakuló Tompa Mihály tér kötötte le vendégeink figyelmét, melyen a nevezett személy és Petőfi után Arany János szobra is helyet fog kapni.

A péntek esti szentmisét a KÉSZ elnöke, Makláry Ákos atya mutatta be a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániatemplomban, görögkatolikus szertartás szerint. Koncelebrált Rastislav Polák rimaszombati esperes-plébános és Balázs Patrik volt rimaszombati káplán, jelenleg csoltói plébános. A szép számban megjelent hívek és érdeklődők kíváncsiak voltak a szép kötésű Kárpát-medencei népénekgyűjteményre, de templomunk történelmében bizonyára először bemutatott görögkatolikus rítusú szentmise is felkeltette érdeklődésüket. Ez valóban kivételes és ünnepi alkalom volt.

***

Ákos atya azzal kezdte szentbeszédét, hogy idén a KÉSZ harmadik határon túli állomáshelyén vannak. „Milyen szép és milyen örömteli, hogy ugyanazt éreztük szívünkben Szabadkán, amit Beregszászon, és ugyanaz a barátság és keresztényi vendégszeretet fogadott bennünket itt is. Keresztények vagyunk, és ahogy Szabadkán együtt imádkoztunk szerb és horvát testvéreinkkel, Kárpátalján a ruszinokkal, ukránokkal, itt is ugyanúgy szeretettel fogunk imádkozni és hálát adni az Istennek szlovák keresztény testvéreinkkel együtt.

Kedves testvérek, az út minket ide hozott. Hisz Jézus mondta: Ő az út, az igazság és az élet. Ezt a Szentírásból vett mondatot olvashatjuk latin nyelven naponta a bejárat feletti homlokzaton, amikor elsétálunk a budapesti Szent István-bazilika előtt: „Ego sum via, veritas et vita”. „Én vagyok az út, az igazság és élet.” Vajon hány százezren olvasták már és értették meg ezeket az aranybetűs szavakat, fogadták be ezen egyszerű gondolatokat? Hány ember gondolta azt az elolvasás után, hogy ez nekem szól? Jézus engem hív az útjára, engem hív arra, hogy éljek vele és őbenne, az ő igazságának megismerésére figyeljek.

Ausztria egyik legmagasabb hegycsúcsán három évtizedig szolgálatot teljesített egy férfi, aki a bátor turistákat, az edzetteket felvezette a csúcsra. Úgy hívták, hogy ő az út. Azért hívták így, mert egy bizonyos magasság után azt mondta az őt követőknek, hogy most már nincs út, nincs ösvény. Mindenki az ő lábnyomába lépjen. Az Úr Jézus ugyanígy hív minket az ő követésére: én vagyok az út, mert az út attól út, hogy elvigyen valahová. Számunkra az út Isten boldogságos színelátásához visz.

Aki az ő útjára lép, aki őt követi, az életmódot, életvezetést tanul Krisztustól. Hiszen azt is mondta, hogy én vagyok az élet. Az örök élet igéjén állok. Boldog az az ember, aki ebben a földi életében hisz Istenben.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy én vagyok az igazság. A mi korunk az igazság válságát éli. Mi is az igazság? Ezt kérdezte Pilátus is Jézustól, és nem várta meg a választ. Az igazságot meg lehet kérdőjelezni, meg lehet relativizálni, úgy mint az életet, az élet kezdetét és a végét is. A családot, a férfi és női nemet, a házasságot, s magát az Istent is. Megkérdőjelezni valaminek az igazságát, az élet kezdetét, ez bizony egy ördögi kísértés egyik fortélyos emlékezete. Az Úr Jézus igazsága végérvényes. Ez megkérdőjelezhetetlen, mint a kétszer kettő négy igaza. Jézus igazságát a keresztény ember elfogadja. Elfogadja, hogy ez az igazság, és ehhez igazítja az életét. Mert akinek nincs mihez igazítania az életét, az nem tudja merre menjen.

Szent László évét ünnepeljük. Milyen szép, hogy ebben a templomban a szentély falán az egyik freskó is őrá utal, az ő csodáját mutatja, amikor a király vizet fakaszt a sziklából szomjazó seregének. László király volt az, aki a haza minden polgárának – beszéljen bármely nyelven – törvényt alkotott. A szabolcsi zsinat olyan törvényeket fogalmazott meg, melyekre szüksége volt a Kárpát-medencében lévő országnak ahhoz, hogy Szent István öröksége ne hulljon szét. Nekünk keresztényeknek szükségünk van az igazságra. Legyünk bármilyen nemzethez tartozók, magyar, szlovák, ruszin, román, szerb – csak egy igazság van: az evangélium. Mi, keresztények, különösen a KÉSZ-tagok, a Katolikus Kör tagjai, mindannyian megkeresztelt emberek, arra vállalkoztunk, hogy ezen igazsághoz hűek leszünk. Ebben a hitben élünk, ezt tartjuk útnak, mely példa lehet, nemcsak magunknak, gyermekeinknek, hanem az Istent kereső, de még meg nem találó testvéreinknek is.

Kedves testvérek! Gyönyörű dolog útra kelni, elmenni a szomszédba, meglátogatni testvéreinket, szeretteinket. Lehet, hogy máshol, más országban más az életvitel, más szokások vannak, de az imádság és Krisztus összeköt bennünket. És ha ezt az ember megtapasztalja, akkor a szívében boldogságot és hálát talál, mint ahogy itt mi is.

Tegyünk erről most mindnyájan tanúságot, imádkozzunk és mondjunk könyörgést Ferenc pápánkért, Fülöp és Szaniszló püspökünkért!”

***

A 2008-ban alakult Katolikus Kör 2016 áprilisában vette fel a kapcsolatot a KÉSZ-szel, és annak társszervezete lett. Ennek következménye a KÉSZ elnökségének rimaszombati látogatása, és a 2015-ben kiadott Kárpát-medencei népénekgyűjteményt bemutatása.

Az énekgyűjtemény keletkezéséről Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese beszélt. A gyűjtemény szerkesztői széles anyagból válogatták a vallásos szövegű templomi énekeket, imádságkat. A 350 oldalas kottás énekeskönyvbe mind az öt régióból (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, anyaország) 50-50 ének került bele. Találhatók benne énekek, melyeket több, vagy akár mind az öt régióban ismernek és énekelnek. Ez közös kincs, tudjunk róla, mi mindenünk van.

A népénekeket a rimaszombati Boldog Meszlényi Zoltán katolikus énekkar adta elő Gyürke Etelka vezetésével, olyan színvonalon, ahogy az tőlük megszoktuk. 

Végezetül a KÉSZ képviselői a könyv egy-egy példányával megajándékozták a Katolikus Kör elnökségét, az énekkar tagjait, valamint a szentmisén megjelent híveket.

A pénteki napot közös vacsorával zártuk együtt a KK elnökségével és a szentmisén koncelebráló lelkipásztorokkal.

A KÉSZ látogatásának másik sarkalatos pontjára, a két elnökség közös ülésére szombat délelőtt került sor a plébánia tulajdonát képező Zeneiskolában. A közös megbeszélésen szó esett az együttműködési lehetőségekről, további felvidéki keresztény szervezetek bevonásáról, az ottani magyarság helyzetéről és megmaradási lehetőségeiről, és a bemutatott népénekgyűjteményből készülő CD terveiről.

Pelle Tibor
a rimaszombati Katolikus Kör elnöke

 

 

 

 

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks