Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

A teremtésvédelemért felelős európai püspökök és a püspöki konferenciák megbízottai az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében szeptember 1. és 5. között három országon át vezető zarándoklaton vesznek részt. A Szentatya Erdő Péter bíborosnak küldött táviratában jókívánságait fejezi ki a résztvevőknek, és kívánja, hogy az esemény új lendületet adjon a környezet védelmének. A Magyarországról kiinduló, Szlovákián átvezető és az ausztriai Mariazellben végződő az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által szervezett, a teremtésvédelemről való gondolkodásra hívó " európai zarándoklat alkalmából a pápa jókívánságait küldi a résztvevőknek. Kívánja, hogy ez a jelentőségteljes esemény új lendületet adjon a környezet védelmének, és ismét megerősíti, hogy azt a teremtés isteni ajándékaként elengedhetetlenül tiszteletben kell tartani. Kívánja, hogy bőséges isteni fény áradjon a zarándoklatra és apostoli áldását küldi Eminenciás Bíboros Úrra és az esemény szervezőire, résztvevőire olvasható az üzenetben. A zarándoklat szeptember 1-jei megnyitóján részt vett Erdő Péter bíboros és Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára. A teremtésvédelem mindig a keresztény gondolkodás középpontjában állt mondta előadásában Illés Zoltán államtitkár idézve XVI. Benedek pápát, aki szerint a lelkek megmentéséhez hozzá tartozik a teremtés megmentése is. A teremtésvédelem mindig a keresztény gondolkodás középpontjában állt emlékeztetett az államtitkár, megemlítve Assisi Szent Ferencet. II. János Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság lényegileg erkölcsi válság tette hozzá Illés Zoltán, aki végül a kormány és a környezetvédők nevében megköszönte a püspöki karnak a teremtésvédelmi körlevelet. Erdő Péter bíboros megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a zarándoklatot a hit vezérli, és missziós aspektusa is van. Isten az ő ajándékának továbbítását kéri tőlünk. A Teremtő ajándéka, a természet a kezünkben van, amit kertté kell alakítanunk és nem kizsákmányolnunk, hiszen csak így tud az emberi egész fejlődni. Amint XVI. Benedek pápa is hangsúlyozza: az embernek felelőssége van a teremtés felé. Ugyanakkor az embert elsőként az önrombolástól kell megvédeni. Előadása végén Erdő Péter arra kérte a zarándokokat, hogy Mariazellbe érve imádkozzanak a püspökökért, hiszen azoknak nincs könnyű dolguk. Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára ismertette a zarándoklat menetét. Rámutatott, hogy a zarándoklat nem csupán kirándulás, séta, hanem olyan esemény, ami közelebb visz Istenhez. Mint mondta, a zarándoklatnak lesz ökumenikus aspektusa is, mivel Ausztriában lesz más felekezetekkel közös ima, illetve protestánsok és ortodoxok is csatlakoznak hozzájuk. A megnyitó konferencia után a zarándokok misén vettek részt a bazilikában, majd megtekintették a bazilika altemplomát. A zöld zarándoklat Esztergomból indul, és Pozsony érintésével a mariazelli kegyhelyig tart. E zarándoklattal azt kívánják megmutatni, hogy az egyház miként óvja a teremtett világ értékeit Európában, valamint erősíteni kívánják a nemzetek küldöttei közötti kapcsolatot, lehetőséget nyújtva a tapasztalatcserére. A zarándokok szeptember 1. és 5. között öt szakaszban elmélkednek majd a XVI. Benedek pápa idei béke világnapi üzenetéből választott témán: Ha a békére törekszel, védd a teremtett világot. A zarándoklat megnyitójáról bővebben olvashatnak a Magyar Kurír honlapján . A zarándoklat hivatalos honlapja itt található." Forrás: Magyar Kurír

Az egyházközségi lapok és honlapok szerkesztőinek találkozóját a DebrecenNyíregyházi Egyházmegye meghívására a debreceni Szent József Gimnáziumban és Kollégiumban tartják szeptember 2426. között. A rendezvény vendége lesz Bosák Nándor megyéspüspök és Szikora József , a Magyar Katolikus Újságírószövetség elnöke. Jelentkezési határidő: szeptember 5. Részletes program

Paskai László bíboros celebrál tanévnyitó szentmisét a felszentelésének 270. évfordulóját idén ünneplő Budapest-Rákoscsabai Nepomuki Szent János főplébánia-templomban (Péceli út 229-231.) szeptember 5-én 10 órakor, melynek keretében megáldja az újonnan elkészült faoltárt és elhelyezi benne Szent Kelemen vértanú ereklyéjét.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök szeptember 5-én 10 órakorszentmise keretében helyezi el a szegvári Kisboldogasszony-templomban (Hunyady J. u. 36.) a négy éve boldoggáavatott Salkaházi Sára ereklyéjét. Az 1923-ban Schlachta Margit által Budapesten alapított Szociális Testvérek Társasága, amelynek Salkaházi is tagja volt, 1929 óta van jelen Szegváron.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt október 30-án 11 órakor a nagyváradi székesegyházban.

A Kalocsai Iskolanővérek Társulata alapításának (Kalocsára érkezésének), zárdájuknak és a zárdatemplomnak a 150 éves évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét mutat be Juliusz Janusz érsek, Magyarország apostoli nunciusa szeptember 9-én 10 órakor a Szent József-zárdatemplomban (Kalocsa, Asztrik tér 6.). A szentmise szónoka Bábel Balázs érsek.

Tudományos konferenciát szerveznek Szent István koronázásának 1010. és az Óbudai Egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából augusztus 31-én és szeptember 1-jén Budapesten, az Óbudai Egyetem Pauli konferenciatermében (1034 Budapest, Bécsi út 96/b). Az esemény fővédnökei: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom - budapesti érsek, Juliusz Janusz érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke. A konferencia keretében Pál apostolt az Óbudai Egyetem patrónusává választják.A konferencia keretében, amely során Pál apostolt az Óbudai Egyetem patrónusává választják, Juliusz Janusz nuncius augusztus 31-én 9.30-kor tart előadást, majd Pákozdi István egyetemi lelkésszel jelképesen újra használatba veszik az egyetemi kápolnát.

A Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet című előadás-sorozat keretében Barna Gábor néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást a Szent Kinga Otthonban szeptember 4-én 19 órától. Az előadás címe: A magyarok Máriája, Szűz Mária tisztelete Magyarországon. Helyszín: Budapest, V. kerület, Egyetem tér 5., I. emelet 5. (11-es kapucsengő.) Az előadás-sorozatot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatja. Az előadás plakátja

A Katolikus Központi Alapítvány pályázatot hirdet a 2010/2011-es tanévre a Szent Imre-ösztöndíj elnyerésére. Pályázhat minden 9-12. osztályos középiskolás, vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton, első diplomás képzésben részt vevő, magyarországi tanintézményben tanuló katolikus fiatal. A pályázatok elbírálása elsősorban a tanulmányi eredmény, az egy főre jutó jövedelem, a testvérek, eltartottak száma, a hitoktatásban és a közösségi életben való részvétel alapján történik. Döntés és kiértesítés 2010 decemberében várható. Az ösztöndíj egy tanévre nyerhető el. A kuratórium döntése után az Alapítvány az ösztöndíjassal szerződést köt az ösztöndíj folyósításának feltételeiről. A megkötött szerződés egy tanulmányi évre szól, az ösztöndíj újabb pályázat alapján ismételten elnyerhető. A Kuratórium határozata értelmében nem fogadható el annak a pályázata, aki az előző évi ösztöndíjszerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget! Az ösztöndíjra pályázni kizárólag pályázati űrlapon lehet. A pályázati űrlap innen letölthető . Információ telefonon: 1/342-6959 (munkaidőben). A pályázathoz csatolható az oktatási intézmény vezetőjének, diákönkormányzatának és a helyi plébánosnak, hitoktatónak az ajánlása. (Az írásbeli ajánlások az elbírálást megkönnyítik, de nem jelentenek előnyt a pályázó számára.) A pályázatokat" szeptember 27-ig kérjük benyújtani postán a Katolikus Központi Alapítvány címére: 1406 Budapest, Pf. 79. A borítékra kérjük ráírni: Ösztöndíjpályázat. Csak a határidőre beérkezett és pontosan kitöltött pályázatokat tudjuk elbírálni. " A feldolgozás során adódó esetleges problémák tisztázásához kérjük telefoni elérhetőség megadását is! A kiértesítés postázásához a pályázat mellé bélyeggel ellátott, megcímzett válaszborítékot kell csatolni!

Ternyák Csaba egri érsek, a város szülötte és Pápai Lajos győri megyéspüspök mutat be szentmisét a fertőszentmiklósi "új" templom felszentelésnek 75. évfordulóján augusztus 29-én, vasárnap délután 4 órakor.

Szászfalvi László , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára 2010. augusztus 25-én fogadta hivatalában Dr. Erdő Péter bíborost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, Dr. Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét, Ittzés Jánost , a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét, valamint Dr. Feldmájer Pétert , a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét. A megbeszélésre a magyar társadalom érdekében végzett közös munka előremozdításának szándékával, a partnerség szellemében került sor. A találkozón a résztvevő felek egyetértettek abban, hogy komoly elmozdulás történt az állam és egyházak közötti bizalom helyreállítása terén, valamint hangsúlyozták a kapcsolatok stabilizálásának és kiszámíthatóságának fontosságát. Budapest, 2010. augusztus 25. KIM Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság

Spányi Antal megyéspüspök mutat be szentmisét a Székesfehérvári Egyházmegye zarándoklata keretében szeptember 12-én 10.30-kor Bodajkon. A kétnapos zarándoklat részletes programja

A felújított máriapócsi bazilikát szeptember 11-én 10 órakor áldják meg Szent Liturgia keretében. A szertartáson szentbeszédet mond: Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek. A liturgián részt vesz Cyril Vasil érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, számos határon túli püspök és közjogi méltóságok. A püspöki konferencia öt éve, 2005 decemberében nyilvánította nemzeti kegyhellyé a görög katolikus zarándokhelyet.

Szent István máig is aktuális örökségének az a legnagyobb értéke, hogy jól, bölcsen hitt és alapozott mondta Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepi szentmisén. Megjelent a szertartáson Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a politikai és közélet több szereplője. Jelen volt Juliusz Janusz apostoli nuncius, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az ünnepi szentmise vendége volt a hazánkban tartózkodó Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka, Bernard Bober kassai érsek, valamint a testvéregyházak képviseletében Márkus Mihály és D. Szebik Imre püspökök. A szentmisén részt vett az az ötszáz gyermek is, akik az árvíz sújtotta területekről érkeztek a fővárosba az ünnepre. A szertartás kezdetén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret, amelyet a gyermekek vittek az oltárhoz. Szentbeszédében Erdő Péter Szent István gazdag örökségéből ezúttal az az igazságos ember, az igazságos uralkodó példáját emelte ki, rámutatva arra, hogy az igazságosságnak ma is fontos szerepet kell kapnia a nemzet életében. Szent István egy magasabbrendű igazságosság felismerésével találta meg az emberek közötti igazságosság mértékét is. A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni fogalmazott. Igazságosságra az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életük során azért nem kapták meg munkájuk ellenértékét, mert az állam úgymond garantálta nekik öregségük és betegségük esetére a teljes ellátást és gondoskodást. Ugyanígy a fiatal nemzedékek tanulásának lehetőségét is. Ha valaki így élte le az életét, aligha mondhatjuk a szemébe, hogy ezeket a szolgáltatásokat ő már nem kapja, mert ez nem korszerű, vagy nem gazdaságos, vagy nem fér bele valamilyen előre meghatározott keretszámba. De szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is. Különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ. Bízunk abban, hogy mindezekben a kérdésekben az igazságosság és a szolidaritás eszménye érvényesülhet mondta Erdő Péter. Szent István igazságossága népe iránti különös szeretetében is megnyilvánult. Máig is aktuális örökségének az a legnagyobb értéke, hogy jól, bölcsen hitt és alapozott. Hogy Krisztus sziklájához kapcsolta családja és nemzete sorsát. Hogy keserű tapasztalatok ellenére is belépett a nyugati világ népeinek közösségébe, mégpedig nem puszta alkalmi, politikai számításból, hanem őszinte, hívő meggyőződésből. Ugyanakkor nemcsak modernizálni, nemcsak legjobb eszményei szerint átalakítani akarta ezt az országot, hanem meg akarta őrizni népünk kultúráját, hagyományait, sajátos arculatát is. Szent István halála után, a magyar nép történelme során többször tűnhetett úgy, hogy szent királyunk tévedett az elmúlt ezer év azonban őt igazolta. Ennek köszönhetjük, hogy ma itt együtt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk fejezte be beszédét Erdő Péter. (A beszéd teljes terjedelmében a Magyar Kurír honlapján olvasható.) A Szent Jobb-ereklyét a körmenetben a szerzetesrendek, a papság, a plébániák képviselői, a meghívott vendégek követték, a menet a hagyományos útvonalon haladt. A szentmise a magyar és a pápai himnusz eléneklésével ért véget. Forrás: Magyar Kurír Kép: Mudrák Attila

Szent István napján ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a budapesti Szent István-bazilika előtti téren augusztus 20-án. A szentmisén jelen lesz Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka. " A Szent Jobbot reggel 8 órakor helyezik ki tiszteletadásra a Szent István-bazilikában, ahol délelőtt 10 órakor szentmisét mutat be Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka. Délután a 17 órakor kezdődő ünnepi szentmisét követően kerül sor a Szent Jobb-körmenetre. Ugyanez a boldog király, miután a királyi rendelkezések gondjával elfoglalva egész napját tárgyalásokra és tanácskozásokra fordította, az éjszaka csendjében arra törekedett, hogy magát virrasztásba s imádkozásba vesse, idejét elmélkedéssel töltse, könnyeit hullassa, könyörgéseiben Istent szólítsa, s kérve kérte, hogy az igaz bíró mérséklete szálljon irgalmasan mindennapos ítélkezésére. (Szent István legendája Hartvik püspöktől - részlet) A Szent Jobb és a Szent Jobb-körmenet történetéről a Magyar Kurír honlapján olvashatnak bővebben.

Egyházmegyei Veni Sanctét tartanak a szombathelyi Szent Márton-templomban (Szent Márton u. 40.) szeptember 14-én. A tanévnyitó ünnepség 16 órakor elmélkedés kezdődik, majd 17 órakor Veres András megyéspüspök vezetésével mutatnak be koncelebrációs szentmisét.

Tanúságtétel a családban és a családdal címmel tart találkozót a Székesfehérvári Egyházmegye Balinkán, a Tölgyes Tábor és Falutáborban szeptember 4-én10 órától. A papság és a világi hívek együttműködését szolgáló látónap keretében Spányi Antal megyéspüspök celebrál szentmisét 11 órakor.

Spányi Antal megyéspüspök szeptember 2-án 16 órakor a Székesfehérvári Egyházmegye oktatási és nevelési intézményeinek számára közös Veni Sancte szentmisét mutat be a székesfehérvári székesegyházban.

Minden út Rómába vezet címmel Giovanni Battista Piranesi itáliai rajzművész, rézmetsző rézkarcaiból látható válogatás augusztus 10-től október 9-ig Szombathelyen, az Egyházmegyei Múzeumban (Berzsenyi tér 3.).Piranesi az ókori Róma és környéke épületeit ábrázoló nagyméretű rajzaival öregbítette Róma hírnevét, ösztönözte a klasszikus korszak régészeti kutatását és a klasszicista stílusirányzat kialakulását. 1740-ben, húszévesen Rómába ment Marco Foscarninivel, a XIV. Benedek pápa udvarában tartózkodó velencei követtel, hogy rajzolóként dolgozzon mellette. Az örök városbant Giuseppe Vasi vedutarajzoló ismertette meg a rézkarcolás technikájával.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária mennybevételét ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó édesanyjának hite jutalmaként nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön föltámasztotta és magához emelte a mennybe. Az Egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni. A népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa emelte dogmai rangra 1951-ben a Fulgens corona kezdetű bullájában. Jeruzsálemben már az V. század elején ünnepelték Mária halálának napját, amelyet átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek (dormitio) neveztek. A VI. században az ünnep a keleti egyházban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae (Szűz Mária elszenderedése) néven. Nyugaton egy századdal később terjedt el, a VIII. századtól Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae elnevezéssel szerepel a kalendáriumokban. Rómában I. Sergius tette hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát csatoltak hozzá, később, egészen a múlt század közepéig oktáva, nyolcnapos ünnep is kapcsolódott hozzá. Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. A Nagyboldogasszony Szűz Máriának kifejezetten a magyarok által használt neve, amely a nagy, azaz felnőtt Mária feltámadására és megdicsőülésére utal. Mária mennybevételének ünnepén Paskai László bíboros búcsúi szentmisét mutat be a kispesti Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban. 11 órakor, Ternyák Csaba egri érsek Máriabesnyőn, a Nagyboldogasszony-bazilika főbúcsújának keretében celebrál szentmisét 10 órai kezdettel, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök 10.30-kor a máriaremetei bazilika szabadtéri oltáránál mutat be misét. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely főbúcsúját Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából augusztus 1315. között tartják. Az augusztus 14-én 11 órakor kezdődő nagymisét Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, a másnapi ünnepi misét pedig Beer Miklós váci püspök celebrálja, ugyancsak 11 órai kezdettel. Újabb papokkal is gazdagodik a Magyar Katolikus Egyház ezen az ünnepen: Bíró László katonai ordinárius 10.30-kor szenteli áldozópappá Makovics Milán Mór diakónust a bonyhádi római katolikus templomban, Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök pedig 10 órakor a búcsúi nagymise keretében szenteli diakónussá Orosz Zoltánt a máriapócsi bazilikában.