Csanád Béla-díj 2015
Pap István ny. mérnöknek adományozta 2015-ben az elnökség a szervezet alapítójáról elnevezett kitüntetést a tatabányai KÉSZ-csoportban és környezetében végzett kimagasló tevékenységért, a keresztény értékek hagyományteremtő ápolásáért.
Pap István 1944. augusztus 4-én született Tatabányán, akkor még Alsógallán. Az általános iskola elvégzése után az Árpád Gimnáziumban érettségizett. Okleveles gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg. Dorogon kezdett dolgozni, ahol rövid időn belül főtechnológus lett, és közben hegesztő szakmérnöki diplomát is szerzett. 1970-ben Tatabányára hívták a Tatabányai Osztályozóra üzemvezető helyettesnek. Később üzemvezetői, majd üzemvezető főmérnöki beosztásba került. Innen ment nyugdíjba 2004-ben.
Szívesen tervezett, számtalan javaslatot tett műszaki újításokra. Aranykoszorús kiváló újító. Megfontolt, jó vezetői képességekkel rendelkezik. Dolgozói tisztelték. Mindenkin segített, akin látta, hogy valóban rászorul. Áldozatos munkáját a Szent Borbála érem adományozásával köszönték meg. Több alkalommal kiváló dolgozó kitüntetést is kapott.
A civil szférában több társadalmi funkciót látott el. Még Dorogon lett a Gépipari Tudományos Egyesület tagja, majd a gépészeti szakosztály vezetője. A mai napig tagja az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesületnek és a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány kuratóriumának. A Tatabánya Alkotóművészeiért Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt hosszú éveken át. Korára hivatkozva idén erről lemondott. A rendszerváltás előtt az első olyan választáson, ahol több jelöltre is lehetett szavazni, Tatabányán magas szavazati aránnyal képviselő lett. Tanácstaggá választották, majd a Városi Bizottságnak is tagja lett. Ezt a munkát is nagyon lelkesen, a jobbítani akarás örömével tette. Aktív tagja, majd 15 éven át világi elnöke volt az Alsógallai Egyházközség képviselő-testületének. Ez év tavaszán az új testület megválasztásakor életkorára való tekintettel nem jelöltette magát erre a megtisztelő feladatra.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének megalakulásának évében, 1989-ben Budapesten lett tagja a KÉSZ-nek. Feleségével együtt az ott működő keresztény pedagógus közösségbe jártak, majd néhány évvel később a Tatabányán megalakult helyi csoport elnökévé választották. A szervezet az alapító – általa nagyon tisztelt – Csanád Béla szellemében: „Vívd meg a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet” (1 Tim 6,12) egy igen erős baloldali hagyományokkal, múlttal és jelennel rendelkező város lakosságának életébe kívánt bekapcsolódni azzal a szándékkal, hogy – ha csak egy parányit is – alakítson a város szellemiségén.
A megalakuláson jelen volt Osztie Zoltán atya is. Kis létszámú, lelkes közösséggel indult a csoport, és folyamatosan növekedett. Pap István családját is bevonta a szervezet tevékenységébe. Felesége mindvégig a kommunikáció felelőse volt, három gyermeke pedig – míg önálló családot nem alapítottak – részt vett a KÉSZ ifjúsági szervezetének Irodalmi Kávéház című, sokakat vonzó programjában. A sok fiatal jelenléte lelkesítő erőt adott.
Egyre több, színvonalas programmal jelent meg a KÉSZ a város életében. Jól működött az intézményekkel való kapcsolatrendszer. A helyi csoport a város részéről erkölcsi, anyagi támogatást kapott. Havi rendszerességgel közérdekű, de keresztény szellemű előadásokat kínált neves előadókkal. Örömmel csatlakozott a Keresztény Pedagógus Társaság kezdeményezéséhez, az immár hagyománnyá vált Keresztény Hét-hez. Az 1995 óta minden év október elején sorra kerülő egyhetes rendezvény művészeti és ismeretterjesztő, keresztény szellemiségű, de minden érdeklődő számára nyitott programsorozat, melyet a két tatabányai egyesület 14 alkalommal közösen szervezett, ám az utóbbi három évben már csak a KÉSZ gondozott. Neves fotó- és képzőművészek – többek között Olasz Ferenc, Révész Napsugár, Tavaszy Noémi, Prudzik József, Fülöp Péter – kiállítása emelte a Keresztény Hét megnyitójának ünnepélyességét, ismert egyházi és közéleti személyek, mint Jelenits István atya, Márkus Mihály és Steinbach József református püspökök, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, Botos Katalin közgazdász, Baritz Sarolta Laura nővér, Jókai Anna és Schäffer Erzsébet, Jankovics Marcell, Szentmihályi Szabó Péter, Süveges Gergő előadásai vonzották a közönséget. Egy-egy keresztény értékeket közvetítő, gondolatébresztő film vetítését tartalmas beszélgetés követett, gyönyörködhettünk az Evangélium Színház bemutatóiban vagy Miklós Tibor Teréz anyáról szóló, közel száz szereplőt mozgató musicaljében. Nagy élményt jelentettek Vidnyánszky Attila rendezésében, a Beregszászi Magyar Színház előadásában bemutatott színdarabok: a Gyilkosság a székesegyházban és Az ember tragédiája. Emlékezetesek az orgonahangversenyek, hangversenyek, kórustalálkozók. Pap István motorja volt a munkának mind a tervezés, mind a szervezés terén: az ötletektől kezdve az apró részfeladatok végrehajtásáig irányított és dolgozott.
18 éves elnöki tevékenység után arra az elhatározásra jutott, hogy fiatalabb vezető után kell nézni. Nagy volt az öröme, amikor ezt meg is találta Patakiné Slezák Ágnes személyében, aki a Tatabányai Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskolája és Szakiskolája igazgatónője.
Nyugdíjas évei alatt szívesen dédelgeti unokáit, játszik velük, mesél nekik. Amennyire egészsége engedi, örömmel dolgozik a kertben, ám nem vonul ki helyi csoportunk életéből: gazdag tapasztalataival segíti az új vezetőt, és – mint azt az idei Keresztény Héten is láttuk – a tőle megszokott aktivitással vesz részt továbbra is a KÉSZ munkájában.
Köszönjük Pista!
Balogh László
a tatabányai KÉSZ titkára