Erények a közéletben

Makláry Ákossal, a KÉSZ elnökével beszélgetett Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője a nemrég megjelnent Újra néven nevezzük című kiadványról.

 

Az Uránia Filmszínházban mutatta be április 25-én Az idők jelei program részeként megjelent Újra néven nevezzük című könyvet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. Az elemzés a négy sarkalatos erényre, az igazságosságra, a mértékletességre, az erősségre és az okosságra épül. Az alábbi beszélgetés a SZEMlélek blog Interjú rovatában jelent meg május 8-án a vitairat kapcsán.

– Jelentős médiavisszhangot váltott ki az "Újra néven nevezzük" című kötet megjelenése, amely akár örvendetes is lehetne, ám érzékelhetően nem ilyen fogadtatásban reménykedtek a szerkesztők. Milyen tapasztalatokat, tanulságokat vontatok le az elmúlt napok sajtómegjelenései kapcsán?

– Talán hihetetlen, de tudtuk előre, hogy milyen fogadtatása lesz a sorrendben harmadik „Idők jelei” munkának. Borítékolható volt, hogy sokan a saját szájuk íze szerint értelmezik majd, és megpróbálják kormánybuktató lázadásnak beállítani azt, ami alapvetően a kormányzást hivatott segíteni, hiszen ez volt és marad is a vezérlő elv. A kiadó civil egyesületek tagjainak fontos, hogy nemzeti, konzervatív és a keresztény tanítást felvállaló pártok kapjanak bizalmat a választásokon. "Most kell szerénynek lenni" – mondta a miniszterelnök a választási győzelem első ünneplésekor, mi pedig a magunk eszközeivel ebben szeretnénk segíteni. Személyes tapasztalatom az is, hogy vannak, akiknek bármit teszünk, nem jó, szinte zsigeri az elutasítás, mint például annak a politológusnak a bölcsessége, aki egy interjúban arról beszélt, hogy mi akár mondunk valamit, akár nem, mindegy, mert annyira Fidesz-közeliek vagyunk. A visszajelzésekből azonban egyértelmű, hogy a józan többség értékeli és elismeri a "kritikus szolidaritásból" fakadó kiállást, hiszen azért vagyunk.

– Az egyik cikkben, amely "kemény kormánykritikaként" értelmezte a kiadványt, szerepel néhány olyan kiragadott idézet, amelyeket nehéz lenne nem a kormány tevékenységére vonatkoztatni. Ezekre gondolok: "Üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások. A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad." Illetve: "A jelenlegi közélet és közhangulat tele van mértéktelenséggel. A közéletben minden fekete-fehér, egyszerű és radikális: a szövegek, amiket a közmédiában hallhatunk, a jelszavak és változásaik, a megoldások keménysége. Mindez a mértéktelenség agresszív kampánya." Továbbá: "A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat." Ezek számomra valóban úgy tűnnek – szövegkörnyezettől függetlenül –, mint az országot közel egy évtizede vezető közösségre vonatkozó kritikai észrevételek. Nyilván az egyoldalú kiragadások eltorzíthatják a szerkesztők bizonnyal összetettebb szándékát, de maga a felismerés – hogy itt nem elsősorban örök érvényű, hanem aktuális és konkrét megállapításokról, a jelen állapotok látleletéről van szó – helytálló, ugye?

– Természetesen. Nézd, a közösség tagjainak bizalmából fakadó hatalomgyakorlás minden esetben felemelő, ugyanakkor teher is az ember vállán. Tökéletes berendezkedés pedig nincsen, a demokrácia is egy idea, aminek megvalósítása pusztán emberi erőből és tehetségből lehetetlen. A krisztushívő emiatt is vágyódik Isten országába. Az általad hozott idézetek aktuálisak, de azok voltak a megelőző kormányok idején is, igaz? Nekünk dolgunk az, hogy figyeljünk és anyagi, valamint hatalmi érdekektől függetlenül mondjunk véleményt arról, amiben élünk. A kritikus sajtó által kiemelt gondolatok éppen tíz százalékát jelentették a könyvben olvasható egésznek. Ez azért nagyon kevés, és könnyen manipulációba is hajlítható így. Ha igazak a megállapításaink, akkor azokat az érintetteknek meg kell szívlelni, nem megsértődni, hanem tenni orvoslásukért. Tavasszal metszeni kell a fákat, a vadhajtást és felesleget a jó termés érdekében kell levágni és tűzre vetni. Ez azonban már gyakorlat, hiszen ez a harmadik kiadványunk, és a megelőzőek sem voltak pusztába kiáltott szavak...

– Balog Zoltán úgy fogalmazott a kötetet bemutató eseményen, hogy "kritikus szolidaritást" kér a kormány nevében, s ennek az elvárásnak szerinte meg is felel a kötet tartalma és stílusa. Vajon hol húzódik meg a határ, amíg még építő, szolidáris a kritika, s amikor már gáncsoskodásról, romboló kötekedésről beszélhetünk - miként lehet (és kell) szolidárisan kritizálni a mindenkori kormányt?

– Minden a szándéktól függ. Kaptunk bőven kritikát jobbról is, hogy hátba támadjuk a kormányt és személyesen a miniszterelnök urat. Meggyőződésem, hogy nem annak veszi és veszik. Meg kell értenünk, hogy az a jó házastárs vagy barát, aki szemünkbe meri mondani a hibánkat. Mivel ilyen közel áll hozzánk mindenképpen meg kell szívlelnünk. Volt kormánykritika a médiában az elmúlt nyolc évben is bőven, de sokszor éppen attól lett hiteltelenné, hogy csak és kizárólag az volt: minden rossz, mindenki lop-csal-hazudik, aki kormányoz. Ez nagyon fekete-fehér így, és nem kezeli felnőttként az olvasót-nézőt. Szerintem a magyar emberek nagyon unják már ezt az egyoldalúságot és a lövészárkokat.

– Eljutottak hozzám olyan jelzések, amelyek szerencsétlennek tartják az időzítést. Ha a nyomdai átfutást is beleszámítjuk, valószínűleg a választások előtt már rendelkezésre állt a kötet szövege. Nem lett volna korrektebb április 8. előtt közreadni a tanulmányt, hozzásegítve ezzel a választópolgárokat, hogy – a szintén általatok kezdeményezett, a SZEMléleken is bemutatott tíz kérdés tíz párthoz kezdeményezésen túl sok más morális fogódzót nem nagyon kapva – megalapozottabb döntést hozhassanak?

– Köszönöm, hogy felemlítetted a tíz kérdést, mert ezekkel szerettük volna segíteni a választókat abban, hogy tisztán lássanak fontos ügyekben! Azok a pártok válaszoltak a megkeresésünkre, akik később a szavazatok 80 százalékát megkapták. Nagyon nagy szükség van ilyen kezdeményezésre a jövőben is, mert a politikai kultúra csak akkor fejlődik, ha teszünk érte magunk is. Az idők jelei kötet már a választás utáni helyzetben aktuális. Kétharmados többségben vezetni óriási feladat, és most kell szerénynek lenni. Most van szükség arra, hogy a vezetők világos erkölcsi útmutatást kapjanak azoktól, akiket vezetni fognak. Most van szükség arra, hogy olvassák és hallják elvárásainkat. Most kell látnia világosan a törvényt hozónak, a közpénzt kezelőnek, az ítélkezőnek, hogy mire kapott felhatalmazást. Szerinted nem kell bátorság ahhoz, hogy a friss 2/3-os többségben lévő pártszövetség elé odatesszük elvárásainkat? Elárulom, nem kellett különleges bátorság ehhez, hiszen meggyőződésünk, hogy köztünk ez a természetes és őszinte viselkedés. Egy barátom a KÉSZ-ben azt mondta, legalább látják, hogy nem hagyományőrző egyesület vagyunk.

– Ha eltekintünk a kötetet sajátos pártpolitikai relációban értelmező cikkektől, te miért ajánlod az olvasók figyelmébe a világhálón is elérhető, ide kattintva teljes terjedelmében letölthető kiadvány elolvasását, alapos átgondolását?

– Krisztus tanítása kétezer éve hat, de a XX-XXI. században Európában mintha felejtenék a tőle kapott hitet, célt, életvezetést és értékeket. A könyv az ezekből fakadó négy erényt tárgyalja, amelyekre mindannyiunknak törekednünk kell, hogy boldogabb legyen az egyéni és a közösségi életünk. Szerintem száz okos ember közös gondolkodása ebben a témában nagy eredmény, az pedig, hogy ilyen rövid könyvecske formában ingyen elérhető, kihagyhatatlan lehetőséget jelent.

– Egy film is készült a kötet mellett. Mi a szándékotok vele, kiket céloztok meg az üzenetével leginkább?

– A film egy szép alkotás, mondanám, művészi. Az erényeket úgy tárja elénk és fejti ki, hogy közben gyönyörködtet és felemel. Fiatalnak, középkorúnak és idősnek egyaránt ajánlom, mert megtekintése után jobb embernek érzi magát, és vágyódik még inkább azzá válni.

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks