Felelősségünk a világban

Keresztény felelősségünk a teremtett világban címmel tartotta XIII. kongresszusát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szeptember 17-én, az Országház Felsőházi termében.

 

Az egybegyűlteket Makláry Ákos, a szervezet elnöke köszöntötte. A Teremtés könyvét idézve kifejtette: az Úristennek nem az volt a szándéka, hogy az ember uralja és művelje a világot, hanem hogy művelje és őrizze. A teremtésvédelem a keresztényeknek nemcsak a környezetről, hanem a teljes teremtett világról szól. A teremtésvédelem átfogó szemlélet, a krisztusi életforma része.

A kereszténység, mint életforma mindig, minden körülmények között cselekvésre ösztönöz – fejtette ki nyitóbeszédében Latorcai Csaba parlamenti államtitkár, területfejlesztési miniszterhelyettes. Az élet védelme isteni parancs, és ez egyet jelent az egész teremtett világ védelmével. Véleménye szerint olyan kereszténydemokrata fordulatra van szükség az Európai Unióban, amely szem előtt tartja Robert Schuman intelmét: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” Csak azoknak a nemzeteknek van jövője, amelyek a kereszténydemokrata elvek mentén haladnak. „Nehéz időszak elé nézünk, de bízva Istenben, kitartva a hitben, mondjunk igent az életre, és cselekedjünk közösen egy kereszténységében és a demokráciában megújult Európáért – zárta gondolatait a politikus.

Az Isten által teremtett világ tökéletes – fogalmazott Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki a teremtésvédelem fontosságát Noé bárkájával szemléltette. Az ember kizsákmányolta a természetet, s ennek következménye volt a vízözön. Napjainkban a menedék az egyház lehet, ahol közel élhetünk a harmóniához. A főpásztor úgy látja: a szeretet igéjét kell kövessük, hogy megőrizzük ezt a világot. A gazdasági javak és jövedelmek egyenlőtlen eloszlását egy pezsgőspohár képével szemléltette: az emberiség szűk felső rétege fölözi le e javak nagy részét. Ezzel szemben azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy a mennyiségi gyarapodás nem hozza meg a minőségi boldogságot. Székely János úgy véli, megmaradásunk záloga a szeretet.

Balog Zoltán református püspök szerint feladatot kaptunk Istentől, aminek teljesítése kötelességünk, hiszen mi vagyunk Isten titkainak sáfárai. Mint kifejtette, a sáfár az az ember, aki közvetít a gazda és a rá bízott emberek között. Értenie kell, hogy mit akar a gazda, ezért közel kell lennie hozzá és mindazokhoz, akiket rá bíztak. Így lehet jó közvetítő. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke fontosnak tartja, hogy jobban hallgassunk az Igére, hiszen addig lesz keresztény egyház, amíg őrizzük a fundamentumokat.

„Miért szükséges a teremtésvédelem? – tette fel a kérdést Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. – Mert a természeti erőforrásokból való kivétel destabilizálja a világunkat” – adta meg maga a választ. A felelősségünk nem egyenlő. A Székely János által bemutatott pezsgőspohárra utalva kifejtette: nem a hétmilliárd ember teszi tönkre a természetünket, hanem a felső egymilliárd. Úgy látja, nem kivétel ez alól hazánk sem. „Nincs jó állapotban az a Magyarország sem, amit gyönyörködve nézünk”. Az előadó meglátása szerint csak „az igazság tesz minket szabaddá a helyes cselekvésre”. Ferenc pápát idézve hozzátette: „Súlyos bűn, ha gyávák vagyunk, hogy nem kelünk a védelmére.” Zlinszky egy tizenhét pontból álló európai programot mutatott be természetünk megmentésére, amire büszkék lehetünk, mert „a magyarok nélkül ilyen formán nem született volna meg”.

Mély testvéri szeretettel kell lennünk a teremtett világ felé, ajándékként kell rá tekintünk, amelyet egy szeretett személytől kaptunk. Aki a teremtés védelme mellett áll, az nem rombol, nem pusztít, hiszen az a szeretet ellen van. A szeretet nem többet akar, hanem jobbat – zárta előadását.

Nagy István agrárminiszter az aszály okozta problémákra hívta fel a figyelmet, mely egyaránt jelen van a mezőgazdaságban és az ember lelkében is. Meglátása szerint az elmúlt időszakban a kihívások megszaporodtak, naponta lép fel újabb és újabb. Az istenhívők egy-egy pillanatra ki tudnak lépni a körforgásból, le tudják lassítani lépteiket. A politikus úgy véli, hogy mindennap fel kellene tennünk magunknak a kérdést: Megtettem mindent, ami tőlem tellett? Jól sáfárkodtam-e a tehetségemmel? Tudok-e örülni annak, amim van? Ha pozitív válaszokat tudunk adni magunknak, nemcsak a számadásunk, de a hétköznapjaink is könnyebbé, a hétköznapok pedig az ünnepekhez hasonlóvá válnak. Ha nap mint nap megújulunk, alkalmas eszközök lehetünk a Jóisten kezében ahhoz, hogy tehetségünkkel jól sáfárkodva betölthessük hivatásunkat.

Földi-Kovács Andrea, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi tagja a teremtésvédelmen belül az élet védelmét hangsúlyozta. Ferenc pápát idézve kifejtette: „Az életvédelem minden keresztény természetes hivatása.” Az élet mellett csak szeretettel és empátiával érvelhetünk, nem népszerű, mindenki által elfogadható érvekkel, hanem az igazsággal.

Az egészség megroppanása és a kapcsolatok szétesése között szoros összefüggés található – fogalmazott előadásában Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Mint mondta, „az egészségügy a kapcsolatok művészete”. Ám mind az egészségügy, mind a kapcsolatok kríziseken mennek keresztül, ezért a legfontosabbnak a kapcsolatok ápolását tartja annak érdekében, hogy fenntartható legyen egészségünk.

2022-09-20

Puskás Veronika
fotó: Merényi Zita

Az elhangzott előadások elérhetőek a KÉSZ YouTube-csatornáján IDE KATTINTVA, valamint hamarosan honlapunkon szerkesztett formában.

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001

 

Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks