Harmincéves a KÉSZ

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 14-én vette a társadalmi szervezetek nyilvántartásába a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét az akkori Fővárosi Bíróság.

 

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alakuló ülését 1989. január 30-án tartotta Budapesten, az Adalbertinumban (XI. kerület), majd ezt követően a bíróság február 14-én jegyezte be, így lett az elsők között a rendszerváltozás hajnalán létrejött polgári társadalmi szervezetek egyike.

Az alakuló ülés az egyesület elnökének egyhangúlag Csanád Béla pap-költőt, a Hittudományi Akadémia tanárát, fővédnökének Dankó László kalocsai érseket választotta meg. Az alapítók között volt (a teljesség igénye nélkül): Dékány Endre könyvtáros, Szeghalmi Elemér író, Tóth Sándor költő, Farkas Olivér lektor (jelenleg a Szent István Társulat igazgatója), a Erdélyi Zsuzsanna néprajzos, Tarjányi Béla római katolikus pap, R. Törley Mária szobrászművész, Bőzsöny Ferenc előadóművész, Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetes, népzenekutató és Barna Gábor néprajzkutató.

A kommunista diktatúrában minden civil szervezetet betiltottak, így a rendszerváltás után a KÉSZ megalakulásával hiánypótló szerepet töltött be. Ez a szervezet az egyházi és nemzeti megújulás jegyében született meg, azért, hogy részt vegyen a kereszténység és a magyarság újjáalakításában hazánkban. Névválasztása és az alapítás körülményei gyakorlatilag kijelölték programját is. A közéleti aktivitás, a kultúrateremtés, a teremtett világ megőrzésének és építésének parancsa az evangéliumban gyökerezik. Így nem meglepő, hogy a keresztény írókból, költőkből, művészekből és tudósokból álló tagság a kereszténység társadalmi és kulturális szerepének és feladatainak feltárását, keresztény állásfoglalások kialakítását és dokumentálását, a keresztény evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalását tűzte ki célul a tudomány, a művészet, az irodalom és az élet egyéb területein.

Csanád professzor úr már a kommunista diktatúra alatt is igyekezett összefogni a keresztény kultúrához tartozó embereket, művészeket, tudósokat. A házában hívta össze őket, és Adalbertinum Baráti Kör néven indította el a keresztény kultúrát átmenekítő tevékenységét. A Szent Ferenc-i szeretetet sugárzó személyisége, hite s akarata hozta létre a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét, mely Isten segítségével sok feladat és kezdeményezés mellett könyvkiadásba kezdett, irodalmi, spirituális folyóiratot alapított (JEL néven, mely a mai napig is létezik, megtalálható a jelujsag.hu honlapon), vallási témájú előadásokat, kiállításokat (Szöllősy Enikő szobrász, Boromissza Zsolt festőművész), Klub-esteket szervezett, helyszínt biztosított a Pilinszky Irodalmi Színpad előadásainak (Fodor András-est, Nagy Miklós-emlékest Czigány György rendezésében).

Csanád Béla alapvetése: „semmilyen reform, sem gazdasági, sem politikai változás nem lehet igazán eredményes az ember benső, lelki, erkölcsi és kulturális átalakulása nélkül, még kevésbé hit nélkül”. Ezzel megfogalmazta a KÉSZ küldetésének területeit harminc évvel ezelőtt: a kereszténység hiteles megélését, és a keresztény hitre nevelést. A küldetés azóta sem változott, csupán a száz fős egyesület vált mára az ország legnagyobb keresztény gondolkodást követő civil szervezetévé.

Az egyesület harmincéves jubileumának méltó megünneplése lehetővé tesz egy rövid számvetést, visszatekintést, majd a Gondviselésben bízva, hálával és tettreKÉSZ-en várja a folytatást az alapító szándékával megegyezően, Európa szívében, a magyar nemzet szolgálatában, Isten nagyobb dicsőségére.

SJ

2019-02-14

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001

 

Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks