Helyi KÉSZ-elnökök elismerése
A KÉSZ kecskeméti, nyíregyházi, győri és kunszentmártoni elnöke részesült állami elismerésben nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmával.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült értékes mérnöki és vezetői munkája, valamint a keresztény értékek és a nemzeti összetartozás képviselete iránt elkötelezett közösségi tevékenysége elismeréseként Tercsi Mátyás nyugalmazott okleveles gépészmérnök, okleveles hegesztő szakmérnök, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kecskeméti csoportjának elnöke.
Magyar Arany Érdemkeresztet vett át a fiatalok közösségépítését elősegítő és értékalapú nevelése iránt elkötelezett munkája, valamint a keresztény szellemiség közéleti képviselete érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Megyesi Mária Klára nyugalmazott pedagógus, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola volt igazgatója, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége nyíregyházi csoportjának elnöke;
a gyermekek szellemi és lelki fejlődését elősegítő, valamint a családi és keresztény közösségek építése, illetve a népi hagyományok ápolása terén egyaránt jelentős tevékenysége elismeréseként Ottófi Rudolf Imréné óvodapedagógus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezetének elnöke;
négy évtizedes elhivatott oktató-nevelő munkája valamint kivételesen aktív és szerteágazó társadalmi tevékenysége elismeréseként Tóthné Barna Mária, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kunszentmártoni helyi csoportjának elnöke, a Munkás Szent József Szociális Szövetkezet alapítója, igazgatótanácsának tagja.
Az Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át március 11-én a Karmelita épületben. Az ünnepségen részt vett Makláry Ákos elnök és Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese.
forrás: jelujsag.hu/Rochlitz Bernadett
Megyesi Mária Klára ny. pedagógus, volt intézményvezető
szakmai életútja
1955. február 26-án született Nyíregyházán. Szülei a néhai Megyesi József és Tóth Erzsébet postai dolgozók. Vallásos római katolikus családban nevelkedett.
Tanulmányait szülővárosában kezdte, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett orosz-német szakos diplomát 1978-ban. Hat éven át a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára volt, majd örömmel fogadva egykori iskolája megkeresését, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium nyelvtanára lett. Közben 1987-ben hitoktatói képesítést szerzett. 1992-től az akkor induló Szent Imre Katolikus Gimnázium tanára lett, majd 1993-tól nyugdíjba vonulásáig, 2019-ig annak igazgatója volt. 2002-ben újabb diplomát vehetett át: közoktatási vezető szakirányú pedagógus szakvizsgát tett.
Jelenleg aktívan tevékenykedő nyugdíjas: hitoktatóként dolgozik, valamint 2019 ősze óta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége nyíregyházi csoportjának vezetője. Fontos, aktuális témájú közéleti, ideológiai és karitatív programokat szervez pl. az üldözött keresztények megsegítésére, valamint a migrációval, az LMBTQ-val, a bioetikával kapcsolatos témákban. Ezeket mindig a fiatalok aktív közreműködésével valósítja meg. Mindez egész korábbi munkásságának szerves folytatása, hiszen negyvenegy éven át a keresztény hitét felvállaló pedagógusként, azon belül huszonhat évig a város fejlődő katolikus gimnáziumának igazgatójaként dolgozott fáradhatatlanul, és mindig a közügyek, a közösség szolgálatában állt.
Megyesi Mária ízig-vérig pedagógus. Hivatása a lehető legjbb lehetőség volt számára, hogy adjon: mindig adni, tanítani és nevelni akart. Szaktanárként a német nyelvet mindvégig lelkesen és hatékonyan oktatta, szakmai és pedagógiai-módszertani tudását számos továbbképzésen és folyamatos önképzéssel fejlesztette.
Küldetése az egyházi iskola „felépítésében” teljesedett ki. A rendszerváltozás utáni években Nyíregyházán is megfogalmazódott az egyházi oktatási intézmények iránti igény. A városban 1921 és 1948 között működő Királyi Katolikus Főgimnázium, ill. az Érseki Szent Imre Fiúinternátus jogutódjaként alapították újra a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégiumot, amely az 1992/1993-as tanévben kezdte meg munkáját az egyházi ingatlanok kárpótlása keretében csereingatlanként kapott lakótelepi iskolaépületben. A "Szent Imre" egyik alapító tanára, majd a második tanévtől igazgatója lett Megyesi Mária. Az ő vezetésével fejlődött az iskola egy két párhuzamos osztállyal, 69 diákkal és néhány óraadó kollégával induló kis „intézménycsírából” bő negyedszázad alatt egy kb. 800 gyerekkel és 130 felnőttel dolgozó, sikeresen működő, a városban és a megyében is elismert, többcélú, komplex intézménnyé. Kezdetben (két évig) még osztozkodni kellett az épületen az erősen baloldali szemléletű, állami általános iskolával, illetve megküzdeni a környékbeli lakók értetlenkedésével. Aztán a töretlen hit, a kitartó munka és az előre tekintő tervezés nyomán, a fenntartó Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye odaadó támogatásával erősödött az intézmény. Állandó építkezés zajlott: így lett apránként a lakótelepi, lapos tetejű paneliskolából egy külsejében is ízléses, egységes arculatú épületegyüttes, amelynek szívében 400 férőhelyes kápolna van. A meglévő termek a gyönyörű díszteremkápolna után újabb tantermekkel, majd általános iskolai szárnnyal, zeneszobákkal, sportudvarral és tornacsarnokkal bővültek, a városközpontban pedig óvoda épült, majd bővült.
A kor kihívásai és a közösség igényei szerint az intézmény lépésről lépésre növekedett: a négyosztályos gimnázium nyolcosztályos gimnáziumi osztállyal és többféle tagozattal bővült, 200 fős kollégiummal, majd 1–8. osztályos általános iskolával és két-, majd négycsoportos óvodával. Megyesi Mária igazgatónő nyugdíjazásakor már Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola volt az intézmény. A városban és a megyében a katolikus oktatást, nevelést immár 3–18 éves korig biztosítja, és kb. 300 diák zenei nevelését is ellátja. Mindehhez olyan vezető kellett, aki nemcsak fizikai, hanem elsősorban lelki-szellemi értelemben építkezett.
Megyesi Mária hiteles keresztény ember, aki sosem önmegvalósításra törekedett, hanem mások szolgálatára, a tanítványok testi-lelki-szellemi fejlődésének segítésére, a nevelőtestületi közösség formálására, a keresztény és nemzeti nevelés ügyének előmozdítására. Megkérdőjelezhetetlen értékek mentén, mindig előre gondolkodott, bizakodva a fejlődő jövőt látta. Munkatársainak véleményét kikérte, jól együttműködött velük, és példa volt a becsületessége, őszintesége, döntéseinek egyértelmű felvállalása is.
Pedagógusi és intézményvezetői munkája mellett mindig foglalkozott a közélettel is. 1989-ben részt vett a Keresztény Pedagógus Kamara megalapításában. E szervezet lelkinapok, előadás-sorozatok és más értékes rendezvények szervezésével próbálta segíteni a csatlakozó pedagógusokat. Igazgatóként nagyon fontosnak tartotta a határon túli magyarok ügyét, a fiatalok magyarságtudatának erősítését, ezért testvériskolai kapcsolatot létesített egy szatmárnémeti, egy munkácsi és egy karácsfalvi katolikus iskolával, hogy aztán sok éven át kirándulások, diák- és tanártalálkozók formájában kölcsönösen megismerhessék egymás értékeit. Támogatta a Rákóczi Szövetség ifjúsági csoportjának létrejöttét intézményében, ezzel is nevelve a fiatalokat a közösségépítésre és a helyes magyarságtudatra.
A KÉSZ-nek 1995 óta tagja. A keresztény közéletiségre nevelés céljából a Szent Imre gimnáziumban a nyíregyházi csoport akkori elnökének támogatásával 2013-ban létrehozta a KÉSZ Ifjúsági Tagozatát, amelyhez évről évre csatlakoznak 16. életévüket betöltött diákok. Így a komolyabb gondolkodású fiatalok már gimnazistaként hallhatnak a keresztény közéleti szerepvállalás fontosságáról, az előadásokon hitük és tudásuk mélyül, és egy ökumenikus közösséghez tartozhatnak, abban tevékenykedhetnek.
Megyesi Mária sokirányú, fáradhatatlan munkáját eddig több helyi kitüntetéssel ismerték el: a fenntartó egyházmegyétől a Szent Gellért-díj arany fokozatát, intézménye civil szervezeteitől a Szent Imre-díj arany fokozatát, Nyíregyháza Város Önkormányzatától az Inczédy György Életműdíjat kapta meg.
Dr. Ottófi Rudolf Imréné ny. óvodapedagógus, volt intézményvezető
szakmai életútja
Ottófi Rudolf Imréné (sz. Erdész Edit) 1952. december 17-én született Budapesten. Keresztény család gyermekeként a Patrona Hungariae gimnáziumban tanult és érettségizett. Pályáját képesítés nélküli óvónőként kezdte, majd jelentkezett az óvónőképzőbe, később elvégezte a vezető óvodapedagógus szakot. Számos továbbképzésen gyarapította elméleti tudását, melyet sikeresen alkalmazott a gyakorlati munkában.
Származása és keresztény elkötelezettsége egész tevékenységét áthatotta. Fontos volt számára, hogy hangsúlyt fektessen az erkölcsi nevelésre, az emberi és keresztény értékekre, kultúrára. Munkájában kiemelt szerepe volt a hagyományok megismerésének és megértésének, a szeretetre épülő, pozitív lelkesedésből fakadó magatartásformának. Meggyőződése, hogy az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Már gyermekkorban közösséget kell kialakítani a játszásban, ünneplésben, ezzel segítve a családok egymást megismerő közösséggé formálódását. Azt vallotta, hogy mindez szükséges a gyermekek egészséges lelkületű és kiegyensúlyozott felnőtté válásához.
Szakmai képzettségével igyekezett mások fejlődését is segíteni. Kezdeményező szerepet vállalt az újszerű nevelési elméletek kutatásában, kidolgozásában. Előadásaival az ország területén sok óvoda szakmai munkáját segítette. Mint köznevelési szakértő gyakran vett részt szakmai konferenciákon és tartott előadásokat "Az óvodavezető helye a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógus minősítés folyamatában” témában. Több szakmai kiadvány és könyv szerkesztésében vállalt aktív szerepet a néphagyományok és keresztény szemlélet együttes alkalmazásáról az óvodai nevelésben.
A rendszerváltás után tudott bekapcsolódni az egyházi oktatás-nevelés folyamtába. A Katolikus Iskolákat Támogatók Egyesületének vezetőségi tagjaként részt vett abban a segítő munkában, amely hozzájárult ahhoz, hogy Győr első katolikus iskolája, a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ elkezdhette működését. Az intézmény később óvodával is bővült, ekkor kapott ott vezetői kinevezést. A többcélú intézmény adottságaként minden gyermek számára adott az a lehetőség, hogy hároméves kortól az érettségi megszerzéséig azonos alapelvek mentén haladó nevelésben részesüljön. Ennek a nevelésnek az alapjait képezi Ottófi Rudolfné munkássága.
Szorgalmazta az idegen nyelv megismertetését már kisgyermekkorban. E területen más óvodákat is segített. Ezzel párhuzamosan kapott lehetőséget a hitre nevelésre az óvodáskorban. Ebben is a tökéletességre törekedett, ezért elvégezte hittudományi főiskolán a hitoktatói szakot. Teológiai tanulmányai is segítették abban, hogy a katolikus nevelés iránt érdeklődő családokat összefogja, erősítse, és a szülők elé olyan jövőképet állítson, amelyet az evangélium hirdet. Szaktanácsadói, szakértői tevékenységét a Győri Egyházmegye Szent Gellért-díj arany fokozatával ismerte el.
Közéleti tevékenységét is kereszténysége határozta meg. Alapító tagja volt Győrben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, melynek 2009-ben elnöke lett. Felismerte, hogy az emberek várják a keresztény üzeneteket, az értéket hordozó igaz szót. Ezért lelki, szellemi táplálékot adó előadásokat, zarándoklatokat, jótékonysági koncerteket szervez. Mindvégig hűséges segítője és társa volt az alpolgármesterként városát szolgáló néhai férjének, Ottófi Rudolfnak.
A KÉSZ előadásaira mindig keresztény értékrendű, nagytudású vendégeket hív meg. Győr kulturális színfoltját képezik a jótékonysági hangversenyek, melynek bevételével rászoruló közösségeket támogat a helyi csoport (pl. Böjte Csaba árvái, gyöngyösi Autista Segítő Központ, NOE). Jó kapcsolatot ápol a KDNP győri csoportjával, közös programok, honismereti kirándulások szervezésével.
Munkáját minden területen odaadással, legjobb szakmai tudása szerint, keresztény és nemzeti elkötelezettséggel végzi.
Dr. Tercsi Mátyás okleveles gépészmérnök
szakmai életútja
Tercsi Mátyás okleveles gépészmérnök, a műszaki tudományok egyetemi doktora egy keresztény család ötödik gyermekeként született 1945. február 24-én, Kecskeméten.
Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A Katona József Gimnáziumban 1965-ben érettségizett, majd ugyanebben a városban végezte el a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát. Főiskolai diplomával a kezében felvételt nyert a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nappali tagozatára. Megbízhatóságával és munkájával kiérdemelte, hogy felvették a Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara tagjai közé, így már 1974 óta bejegyzett igazságügyi szakértő.
Magas szintű szakmai tudásának köszönhetően több munkahelyen dolgozott, mindig vezetői beosztásban kamatoztatta tudását. Friss egyetemi diplomával a kezében mindjárt tanársegédnek hívták meg a Kecskeméti Műszaki Főiskolára, ahol hét éven át adta át tudását a hallgatóinak. Az oktatás után az iparban dolgozott tíz évig, emellett mindvégig óraadó tanár is maradt. Kutató mérnöke lett a Duna-Tisza Közi Állami Építőipari Vállalatnak Kecskeméten. E munkahelyén rendkívül aktívan és termékenyen dolgozott, miközben segítette az ottani munkatársak tudományos előrehaladását. Tehetségére a minden fokozatot elérő újítási és szabadalmi tevékenységével hívta fel a figyelmet. A kutatási munkája mellett kétéves szakmérnöki képzésen vett részt, amit 1984-ben doktori disszertációjának sikeres megvédésével fejezett be.
Az újonnan alakuló SINIEX Csokoládégyár francia-magyar tulajdonosaitól meghívást kapott a gyár főmérnöki állásának betöltésére. Ebben a gyárban négy évig a műszaki munkák irányítója és szervezője volt. Innen áthelyezéssel került a 4400 főt számláló Kecskeméti Konzervgyárba, ahol főmérnökként nyolc éven át műszaki felelőse volt a gyár üzemeltetésének, valamint 220 fő közvetlen irányításának.
Keresztény életét buzgón folytatta iskoláival párhuzamosan. Mindenütt kitűnt vallásos életével, még a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságát sem vállalta. Aktívan részt vett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kecskeméti csoportjának szervezésében. Az 1994. január 29-én megalakult csoport titkára, majd egy év után elnöke lett. Ezt a tisztségét a mai napig betölti. Elkötelezett keresztény vezető, a KÉSZ országos elnökségének és felügyelőbizottságának is tagja volt. Nagy felelősséggel és precizitással végezte az országos kiterjedésű egyesületben a munkáját. Tevékenysége elismeréseként 2012-ben a KÉSZ Csanád Béla-díjjal tüntette ki.
Keresztény identitása mellett ki kell emelni nemzeti elkötelezettségét. Számtalan előadást szervezett, melyekre mindig olyan előadókat kért fel, akik maguk is példaképei lehetnek az előadásokon jelenlevő értelmiségieknek, mert feddhetetlen, szakmájukban kiválóan felkészült, keresztény emberek. Zarándokutakat szervezett a történelmi Magyarország területeire: Kárpátaljára, Erdélybe, Vajdaságba és Felvidékre. Aktív kapcsolatot tart fenn az elszakított területeken élő magyarok keresztény szervezeteivel.
Megszervezete Kecskemét város keresztény egyesületeinek találkozóját, ezzel is segítve egymás tevékenységét. A jótékonysági céllal minden évben megrendezett keresztény bálok egyik fő szervezője. Lakóhelyén tevékenyen vesz részt a közéletben. Városmissziós rendezvényeken bátran áll ki Kecskemét polgárai elé, magabiztosan hirdetve a kereszténység közösségeinek lelki-szellemi kincseit, összetartó erejét.
Részt vett szülővárosa önkormányzatának munkájában is: 2010-től az Árpádváros Városrészi Önkormányzat tagja volt. Munkájával mindig a nemzetet és a közösségeket szolgálta.