KÉSZ-zarándoklat Erdélyben (videóval)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége háromnapos zarándoklatot szervezett tagsága számára Erdélybe. Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke lelki vezetésével Nagyvárad, Kolozsvár és Gyulafehérvár templomait, kegyhelyeit és nevezettességeit keresték fel a zarándokok június 24. és 26. között.

 

A korai indulást követően a negyvenöt fős zarándokcsoport első állomása Nagyváradra vezetett. Az érkezést követően koszorúzással tisztelegtünk Szent László hermája előtt, fohászban kérve a magyarság egységét. Ezt követően a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyházban szentmisét mutatott be Kovács Ferenc Zsolt, a nagyváradi püspökség irodaigazgatója Makláry Ákos koncelebrálásával. A püspöki palotában tett látogatás során a nagyváradi egyházmegye jelenlegi egyházművészeti gyűjteményét tekintettük meg. A kiállítást elsősorban a nagyváradi székesegyházak mintegy 320 esztendőn át felhalmozott liturgikus eszközei, textíliái és vallási tárgyú képzőművészeti alkotásai, kisebb részben pedig a kommunista diktatúra idején betiltott szerzetesrendek hagyatéka és az egyházmegye egyes plébániáiról műtárgyvédelmi okokból beszállított képzőművészeti, valamint iparművészeti alkotásai képezik. Az épületegyüttes felújítási munkálatai 2017-ben kezdődtek el, s napjainkra teljesen megújulva várják az ide zarándokló híveket és érdeklődőket. A palota kertjében tett séta minden korosztály számára kikapcsolódást és feltöltődést nyújt.   

A nagyváradi belvárosi séta során idegenvezetőnk, Sipos Dávid bemutatta a város nevezetességeit, köztük a városházát, az Állami Színházat és a Fekete Sas-palotát is. A nagyváradi ortodox zsinagógában tett rövid látogatás után a Sebes-Körös partján fekvő várostól utunk Erdélyországba vezetett. Közben szent énekekkel és imádsággal hangoltuk lelkünket Ákos atya vezetésével. A Király-hágó panorámáját is megcsodálva, amely kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között, megérkeztünk magyarlónai szálláshelyünkre, ahol két éjszakát töltöttünk igazi családias, erdélyi környezetben.

Második zarándoknapunkat Kolozsvár híres gótikus műemlékében, a Farkas utcai református templomban kezdtük. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket. Az egyházközség segédlelkésze, Tasnádi István a gyülekezet közösségi programjairól, imaéletéről és a helyi ökumenéről tartott rövid beszámolót. 

Zarándoknapunk a Házsongárdi temetőben folytatódott. Kolozsvár történelmi temetőkertje, a sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye is. Az évszázadok során vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide szászok, magyarok és románok. Szép fekvése, gyönyörű platánfái, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették. Zarándokaink olyan erdélyi nagyságok előtt tiszteleghettek, mint amilyen Dsida Jenő költő, Kós Károly építész, gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vagy Apáczai Csere János, a pedagógia egykori jeles képviselője.  

A nap során ellátogattunk a belvárosba, melynek jelképe és központja a város főtere. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai. Zarándoklatunk a főtér legjelentősebb és egyben egyik legrégibb építményébe, a Szent Mihály-templomba vezetett, amely azután kapta meg építési engedélyét, hogy Károly Róbert 1316-ban városi rangot adományozott Kolozsvárnak. Erdély második legnagyobb alapterületű templomát 1556-tól rövid ideig a lutheránusok és reformátusok, majd csaknem 150 évig az unitáriusok használták. 1716-ban habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a római katolikus vallású hívek. Falai között csaknem ötven országgyűlést tartottak. Az erdélyi fejedelmek közül itt választották meg Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort is. A KÉSZ zarándokai a templombejárást követően közös imádsággal és a magyar himnuszt elénekelve fohászkodtak Istenhez nemzetünk megújulásáért.

Zarándokutunk utolsó napján, magyarlónai szálláshelyünket hátrahagyva, Erdély ősi történelmi fővárosába, Gyulafehérvárra indultunk. Utazás közben Makláry Ákos atya vezetésével közös reggeli imádságot mondtunk, készülvén a vasárnapi szentmisére. Megérkezésünk után egyéni elcsendesedésben készültünk a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartott szertartásra, melyet Marton József pápai prelátus, nagyprépost mutatott be Veres Stelian plébános, gazdasági igazgató és Makláry Ákos koncelebrálásával. Az ünnepi szentmise végén átadásra került a marosillyei Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom javára a KÉSZ által összegyűjtött közel 800 ezer forintos adomány is. A köszöntések után Marton József atya vezetésével körbejártuk a székesegyházat, s koszorúzással tisztelegtünk Márton Áron gyulafehérvári (erdélyi) püspök sírja előtt. A rövid imádság és énekszó után József atya az érseki palotába vezette a zarándokcsoportot, melyet Szent István király 1009-ben alapított. Napjainkban az érseki hivatal működik itt. József atya, aki személyesen is ismerte Márton Áront, bemutatta a mártír püspök emlékszobáját. Puritánsága, egyszerűsége az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában álló püspökre emlékeztetett.

„Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője, és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító Jel legyen mindannyiunk számára. Ámen”

Gyulafehérvárról a mindössze 1600 lelket számláló Marosillyére látogattunk, ahol felkerestük a felújításra váró Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomot. A KÉSZ támogatásával és további adományok segítségével ez a több évszázados múltú templom valóban megújulhat. Vendéglátónk, Főcze Bonaventura ferences szerzetes atya kiemelte, hogy a templom főoltárát a máriapócsi kegykép bécsi eredetijének másolata díszíti. A Boldogasszony Anyánk és az Üdvözlégy elimádkozása után rövid látogatást tettünk a Bornemissza-kastély megmaradt épületrészében, a Veres-bástyában. 2003-ban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vásárolta meg, és újította fel a magyar állam segítségével. Falán, a nagyenyedi diákok által 1909-ben állított emléktábla Bethlen Gábor szülőhelyének nevezi, és talán ennek a hagyománynak köszönheti a fennmaradását.

Háromnapos zarándokutunk a máriaradnai kegytemplomban zárult. A temesvári egyházmegye legfontosabb búcsújáró helyét évente több mint százezer hívő keresi fel. A Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, impozáns, barokk, kéttornyú ferences rendi kegytemplom kolostorát 1327-ben alapították. Reinholcz András plébános atya a kegyhely bemutatása során az érdekességek mellett azt is elmondta, hogy a templomot 1992-ben Szent II. János Pál pápa basilica minorrá nyilvánította. Lelki túránk végén közösségben és személyes imáinkban is hálát adtunk a zarándoklat során kapott élményekért, kérve a Szűzanya közbenjárását családjainkra, közösségeinkre és egész nemzetünkre.   

Zarándoktársaink gondolataiból

Barna Mária, a KÉSZ kunszentmártoni csoportjának elnöke így fogalmazott lelki élményeiről: „Ennek a közösségnek valóban érezhető ereje van. Az első napon szinte idegenként ültünk le utastársaink mellé, s az elköszönéskor barátokként búcsúztunk el. A legfontosabb élménynek a magyarságom újbóli megélését tartom, amihez át kellett lépnem a trianoni határt. Megrendített, hogy a Házsongárdi temetőben földi halandóként megérezhettünk valami e világon túlit. Megfogadtam, hogy ősszel visszatérek a családommal, hogy újra felkereshessük irodalmi és történelmi nagyjaink síremlékeit. Márton Áron emlékszobájában állva is megelevenedett előttem a múlt. Őszintén mondhatom, hogy felejthetetlen három napot töltöttem a KÉSZ zarándokaival.”

Szabó Gyula, a KÉSZ salgótarjáni csoportjának tagja a következőket osztotta meg: „Nem várt meglepetést okozott, hogy a zarándoklatunk során felkeresett városok: Nagyvárad, Kolozsvár és Gyulafehérvár is nagy változásokon mentek keresztül építészetileg. A nagyváradi Kanonok-soron sétálgatva pedig megelevenedett előttem Ady Endre alakja és versei. Kolozsváron a monumentális Mátyás-szobor a Szent Mihály-templommal szerves egységet alkotva szintén felejthetetlen. Örömmel nyugtáztam, hogy ezen a vidéken a templomok hívei az ökumené jegyében békességben és barátágban élnek egymás mellett. A vasárnapi szentmise Gyulafehérváron, majd az azt követő tisztelgés Márton Áron püspök sírhelye előtt mélyen megérintett. Vendéglátóink nagy szeretettel és tisztelettel fogadtak, és a közös imák, beszélgetések és séták is maradandóak. Hálás vagyok, hogy új barátokat szerezhettem, s ehhez a KÉSZ lelkivezetői, munkatársai is nagyban hozzájárultak.”

2022-06-27

Lonkay Márta

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001

 

Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks