Középpontban Az idők jelei vitaanyag

Náray-Szabó Gábor kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagjának gondolatait hallgathatták nemzetünk jövőjéről a megjelentek a KÉSZ veszprémi csoportjának március 17-i rendezvényén a Padányi gimnáziumban.

 

Az előadás alapját Az idők jelei című vitaanyag képezte, amelynek egyik szerzője és szerkesztője a professzor úr. Az előadó bevezetőjében elmondta, hogy a felelősen gondolkodó keresztény értelmiségnek hallatnia kell a hangját, és értékelést kell adnia a magyar valóságról, valamint utat kell mutatnia a társadalom számára, miközben őszintén és jobbító szándékkal bíráljuk a jelenleg észlelhető hibákat és a károsnak ítélt folyamatokat. Ebből a célból született ez a kiadvány is.

Az elmúlt két évtizedben Magyarország alapvető változásokon ment át. Még a tanult embereknek is nehéz eligazodni a hazai és a nemzetközi események forgatagában. Húsz évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele „Igazságosabb és testvériesebb világot!”, azzal a céllal, hogy szemügyre vegye hazánk akkori helyzetét, és utat mutasson a jövőre. Tíz évvel később adták közre a Szent István-tervet, hogy irányt mutasson a magyar társadalomnak, és kijelölje a legfontosabb feladatokat.

A vitaanyag 16 tématarületet dolgoz fel. A legelső a nemzeti karakterrel foglalkozik. Előadónk megemlítette a bipolaritások közül a küldetéstudatot és a bűntudatot, a jogtiszteletet és a lázadást, a lelkesedést és a csüggedést, negatívumként a felelősség hárítását, pozitívumként a nemzeti kultúra megtartásának igényét emelte ki.

Az egyházi élet fejezetből a megcsappant tekintélyt, a közösségek pozitív szerepét, valamint a lelki és szervezeti megújulást hangsúlyozta.

A politika terén a legitim és cselekvő kormányzás következtében kialakult pozitív jövőképet említette, ugyanakkor fontos a folyamatos párbeszédre törekvés a kormányzottakkal.

A nemzettudathoz tartozik az a tény, hogy a nemzet kulturális és nyelvi egység, amely vállalja közös történelmét, és befogad mindenkit, aki a nemzethez tartozónak vallja magát.

A családdal kapcsolatban sajnálatos, hogy csökken a házasságkötések száma, sok a felbomlott, az egyszülős és a mozaikcsalád. Növekedett az élettársi kapcsolatok elterjedtsége és a párkapcsolat nélkül élők részaránya. Kutatások bizonyítják, hogy az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek hátrányos helyzetben vannak a kétszülős családokban nevelkedőkkel szemben.

Gazdaság: A profitéhes globalizált világnak önmérsékletre, a magyaroknak felzárkózásra van szüksége. A felzárkózás racionális programot, minél gyorsabb cselekvést igényel. A korrupció visszaszorítására van szükség és innovációra.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: A termőföld és az erdő nemzeti kincs. A három legjelentősebb téma: az erőforrás-gazdálkodás, a vidék népességmegtartó képessége és az élelmiszergazdaság jelenlegi kedvezőtlen struktúrája, amely miatt az alapanyag-termelők ki vannak téve a nemzetközi folyamatok szeszélyeinek.

Egészségügy: Az egyénnek és a társadalomnak egyaránt felelőssége van. Az egyénnek törekednie kell az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére. Az elvszerűen működő társadalombiztosításban a közösség gondoskodik az egyénről. Az egészség helyreállítása társadalmi feladat, amelyben szerepe van az orvostudománynak, a törvényhozásnak, a kormánynak és a civil szerveződéseknek. Jelenleg a magyar kórházi szerkezet egyenetlen, a szakmapolitikai próbálkozások sikertelenek maradtak az elmúlt évtizedekben. Módszeres és tervezett forrásbevonásra és párhuzamos egészségpolitikai lépésekre van szükség.

Oktatás: Hazánkban a poroszos modell alapján álló közoktatás viszonylag magas színvonalú volt még a Kádár-rendszerben is, de a rendszerváltást követő, egymásnak alapjaiban is ellentmondó oktatási reformok és a szakmai-társadalmi konszenzus hiányának eredményeképpen a színvonal jelentősen csökkent. Folyamatosan romlik a tanári pálya elismertsége, ezért vissza kell állítani a tanári hivatás presztízsét.

Szociálpolitika: Változó prioritások jellemzőek ciklusonként. A segélyezési és szolgáltatási rendszerek átalakítása nem sikerült maradéktalanul. Riasztó tény a gyermekszegénység. Az ezt felszámolandó stratégia és szociális program sem hozott jelentős áttörést. Új szemléletű, pragmatikus szociálpolitikára lenne szükség.

Kisebbségügy: A cigányság az összlakosságnak 7-8%-át teszi ki. Csupán a 25%-ának van munkahelye. A cigányság felzárkóztatása mellett a többségi társadalmat is befogadóképessé kell tenni. Stratégiai feladat olyan roma értelmiség képzése, amely fölvállalja saját népe felzárkóztatásának ügyét. Iránymutató kezdeményezések történtek a keresztény roma szakkollégiumok hálózatának kiépítésével.

Kultúra: A nemzeti kultúra feladatai közé tartozik a nemzeti tudat megújítása, az e szempontból fontos alkotómunka elősegítése, az alkotások népszerűsítése. A Magyar Művészeti Akadémia létrehozása jó irányba mutat. A kultúrában mindeddig sajnos elmaradt a rendszerváltás. Megoldatlan az állami mecenatúra. Értékcentrikus kultúrát kell teremteni.

Tudomány: A magyar tudomány a világ tudományának integráns része. A fejlett világba jobban beépült, aránylag több elismerést szerez, mint az ország egésze. A régióban vezető szerepet ért el. Az adófizető a tudománytól minőségi felsőoktatást, innovációt vár el.

Média: A média kultúrközvetítő, ez adja különleges felelősségét. Folyamatosan változik a világtendenciát követve: jellemző a nyomtatott média visszaszorulása, az online sajtó térnyerése, az internetes közösségi média megjelenése. Következménye a kevésbé ellenőrzött forrásból származó hírek közlése. Mindez a hitelesség világszintű romlásával jár. Nemzeti kultúránk alapja az anyanyelvünk. Nem engedhető meg, hogy az anyanyelv sorvadjon a médiumokban zajló nyelvhasználat miatt.

Környezet: Sajnos hazánkban sem teljesült az a várakozás, hogy a természeti erőforrásokat a kormányzat egységesen védje. Az ökológiai nemzeti érdekek érvényesítése erőtlen maradt. Az ökológiai lábnyom csökkentésére, ésszerű vízgazdálkodásra és a termőföldek és az erdők védelmére lenne szükség.

Magyarország a globális világban: Az európai unióbeli részvételünknek előnyei például a gazdasági együttműködés támogatása, az európai háború elkerülése. Hátrányai közé tartozik a liberális értékrend, amely az egyéni jogokat hangsúlyozza a közösség érdekeivel szemben. Határokon átnyúló fogyasztói társadalmat épít háttérbe szorítva a hagyományos társadalomszervező és közösségépítő erőket.

Napjainkban Európa válságos időket él meg. Ebben a helyzetben országunknak kettős célt kell követnie: egyszerre kell törekednie az uniós tagságból származó előnyök kiaknázására, a források hatékony felhasználására, és egyben a nemzeti érdekek határozott képviseletére az EU intézményeinek döntéshozatalában. Ápolnunk kell a transzatlanti kapcsolatokat is.

Lejegyezte: Demény Anna

Kapcsolat
Eseménynaptár

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

székhely: 1016 Budapest, Aladár u. 17. fszt. 4.

adószám: 19719548-1-41

e-mail: iroda[kukac]keesz.hu

tel.:/fax: (06 1) 328-0164

bankszámlaszám: 11100104-19719548-36000001
 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks