Menni vagy nem menni?
A KÉSZ és a „Szólj be a papnak!” csapata kerekasztal-beszélgetést szervezett fiataloknak Nagyváradon, május 25-én. Az est vendégeit Makláry Ákos atya kérdezte arról, hogy mit jelent számukra az otthon, el lehet-e menni külföldre a fiataloknak, és miért kellene onnan hazajönni.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Füstös-Makár Zsolt világutazó; Pósa Tibor, a Festum Varadinum igazgatója; Schmieder Árpád, a Moszkva Kávézó tulajdonosa; Szomor Abigél református lelkésznő és Szakács Zoltán református lelkész.
Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke a beszélgetést egy személyes történet megosztásával kezdte, miszerint 1991-ben meglátogatta ausztráliai nagynénjét Sydneyben, ahol lehetősége volt megnézni az ottani szemináriumot, amikor ő még kispap volt. Három napot töltött ott, miután a rektor meghívta papnak Sydneybe – a döntésre mindössze három órás gondolkodási időt kapott. Szíve mégis hazahozta. Úgy érezte, hogy szükség van rá itthon.
„Milyen személyes élethelyzetetek volt, amelyben döntenetek kellett, arról, hogy menni vagy nem menni?” – tette fel az első körkérdést Makláry Ákos atya, melyre igen változatos életutak érkeztek válaszul.
Abigél Nagyváradon született, majd Kolozsváron tanult teológiát, és lehetőséget kapott, hogy a németországi Lipcsében tanulhasson egy évet. Őt a Szentírásból kapott kép hozta haza, mely szerint Isten megformálta az embert a föld porából. „Isten engem az erdélyi föld porából formázott. Itt szeretném az Istentől kapott feladatokat végezni” – emlékezett vissza hazatérésére.
Zoltán 1994-ben a YMCA (Young Men's Christian Association) 150 éves évfordulóján tartózkodott Angliában. Az élete első multikulturális élménye során átélt kultúrsokk meghatározta a későbbi döntéseit, hogy itthon maradjon.
Árpád tíz éven át egy magyarországi bankban dolgozott, majd felmondása után pár hónapra hazament Nagyváradra a barátokhoz. Annyira jól érezte magát, hogy ott ragadt, és ott él hét éve.
Tibor Nagyváradon született. Később Budapesten élt, majd Észtországban dolgozott a Skype-nál és nagyobb cégeknél az egyetem mellett. Mindeközben haza-hazajárt. Végül nagyváradi közössége, családja, barátai miatt tért haza.
Zsolt 2018-tól 2021-ig Angliában dolgozott, de élt Budapesten, Kolozsváron, Csíkszeredán és Nagyváradon is. Egy költöző madárhoz hasonlította önmagát. Véleménye szerint a helyváltoztatás jót tesz. kimozdulni, tapasztalni, visszatérni, nem mindig ugyanabban a burokban élni, majd hazatérni és továbbadni mindazt a tudást, amivel kint gazdagodott, sokaknak segítség lehet.
Hat teljesen különböző, valahol mégis hasonló történeten keresztül ismerhettük fel Ady Endre igazságát, miszerint a föl-föl dobott kő, százszor is visszaszáll arra a földre, amelyből vétetett.
A kerekasztal-beszélgetésről készült teljes videó ITT tekinthető meg.
2022-05-31
forrás és fotó: szoljbeapapnak.blog.hu