Nem valami szabadon választható feladat
Nagyszabású teremtésvédelmi konferenciát szervezett a 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Mozgalom szeptember 30-án Budapesten. A „Nem valami szabadon választható feladat” című rendezvényen társszervezőként volt jelen a KÉSZ.
A Bálna Budapest Rendezvényközpontban lezajlott egész napos konferencia címét Ferenc pápa „Laudato si', Áldott légy” kezdetű enciklikájából vették a szervezők. A pápa közös otthonunk gondozásáról, oikonomiájáról adta ki ezt a tanítást, és hangsúlyozta: "remélem, hogy az abban mondottak végre lesznek hajtva!". A Laudato si' a katolikus társadalmi tanítás része, annak legutóbbi mérföldköve, amelyet a többi keresztény egyház és közösség is örömmel és elismeréssel fogadott.
A Magyar Kurír oldalán részletes beszámoló olvasható a konferencián elhangzott előadásokból, ezekből emelünk ki néhányat.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előadásában arról szólt, miért kell nekünk, embereknek, főképp a hívő keresztényeknek védeni a teremtett világot. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16) – az ökumenikus szervezésű teremtés hete idei jelmondatából indult ki előadásában a bíboros. Rávilágított, hogy Isten az egész világ iránti szeretettel teremtette meg annak részeként az embert is, a Biblia világképe szerint mint a teremtés koronáját.
„A föld rábízása az emberre szorosan összefügg azzal a kijelentéssel, hogy az ember Isten képmása. Innen ered a hivatása, hogy bölcsen, szeretettel uralkodjék, ne pedig zsarnokoskodjék az egész természet felett” – tette hozzá a főpásztor. Erdő Péter emlékeztetett rá, hogy a bűnbeesés történetében rögtön megjelenik a feszültség az ember és a környezete között, az elkeseredett küszködés a természettel, hogy szinte az arca verejtékével kell kicsikarnia a környezetéből a saját megélhetését.
Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája is foglalkozik azzal, hogy miként viaskodik az ember a környezetével. Beszél a pénz világához kötött technológiáról, amely a környezetet súlyosan fenyegeti; arról, hogy gyakran az emberi tevékenység következménye a klímaváltozás, ami a vízkészlet kimerülésével, a biodiverzitás csökkenésével jár, tömeges elvándorlást okoz és a városok szabályozatlan és mértéktelen növekedéséhez vezet.
Erdő Péter szerint a minket körülvevő univerzummal kapcsolatos legfőbb kérdés az, hogy van-e jelentősége mindannak, ami körülvesz minket. Ha ugyanis nem valljuk „minden teremtmény önmagában való értékességét” – amely a pápai enciklikának is az alapgondolata –, akkor olyan következtetésre is juthatunk, hogy a természet törvényei szerint zajlik az élet, de aszerint történik a pusztulás is, vagy feltehetjük a kérdést: miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál?
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy megőrizze Budapest gazdag természeti és épített örökségét és biztosítsa fenntartható fejlődését. Elmondta, a 2016-ban megkezdett faültetési program keretében 2019-ig tízezer új fát ültetnek. A Margitsziget megújulása kapcsán kiemelte, hogy a sziget csatornahálózatának kiépítésével orvosolták azt, hogy eleddig a szennyvíz közvetlenül a Dunába került. A légszennyezés csökkentése érdekében folyamatosan új, környezetbarát járműveket szerez be a közösségi közlekedésben a főváros. Emellett növelték Budapesten a P+R parkolók és a MOL Bubi kerékpárok számát, hogy minél többen választhassák a közösségi és fenntartható közlekedést.
Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán, „kritikus időszakban” jelent meg, akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ-dokumentumot – fogalmazott Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. – A pápai dokumentum azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés. Végül 2015 szeptemberében gyakorlatilag minden ország aláírta a dokumentumot. A világ vezetői – ha csak egy pillanatra is – de felismerték, hogy most több a közös teendő, mint hogy vitatkozhatnánk. Mert – ahogy Ferenc pápa rámutatott – a feladatok megoldásához a világon mindenkire szükség van.
A 72 Tanítvány Mozgalom részéről Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója köszöntötte a közel négyszáz vendéget. Hangsúlyozta, hogy a pápa közös gondolkodásra és párbeszédre hív a bolygónk jövőjét illetően, és a 72 Tanítvány Mozgalomnak is épp az a lényege, hogy a közéletben megnyilatkozzon, hitelesen közvetítse a keresztény tanítást, de ne „celebkedjen”.
A konferencián e közös gondolkodás és a párbeszéd jegyében, a teremtés hete idei témájára, az ökológiai megtérésre felfűzve csaknem két tucat szakember adott rövid betekintést abba, hogy mi is történik közös otthonunkkal, a Földdel. Gazdasági és környezetvédelmi szakemberek, mérnökök, az orvostudomány, a szociális és családügy, valamint a környezeti nevelés szakértői léptek fel forgószínpadszerűen egymás után. Előadást tartott Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia főiskolán zajló Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés elindítója; Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.
A konferenciát ökumenikus összegző eszmecsere zárta: Beer Miklós katolikus püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Kodácsy Tamás református lelkész beszélgettek Nobilis Márió katolikus pap, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik vezetője moderálásával.
A konferencia szüneteiben keresztény civil és egyházi közösségek bemutatkozására nyílt lehetőség. A látogatók megismerkedhettek a kiállítók teremtésvédelemmel foglalkozó programjaival.
Forrás: Magyar Kurír és 72Tanitvany.hu