Népénekek és színorgona
A Tata és Térsége Civil Napok programsorozat nyitó napját a Szent Kereszt-templomban tartották, ahol az Ars Sacra Fesztivál keretében mutatták be a Kárpát-medencei népénekgyűjteményt, majd különleges színorgona koncertet hallgathatott és láthatott a közönség.
A Kárpát-medencei népénekgyűjteményt bemutató koncert
Az Esterházy Énekegyüttes Kárpát-medencei népénekgyűjteményt bemutató koncertje volt a Tata és Térsége Civil Napok nyitó programja szeptember 16-án. A kórushangverseny elején Izing László, a Tatai Civil Társulás életre hívója szólt a helyi civil összefogás kezdeteiről, és megemlékezett a 2004-ben először rendezett civil napról. A Tata és Térsége Civil Társulás alelnökeként megnyitotta a már hagyományos, immáron 14. programsorozatot.
A nyitó hangverseny létrejöttének alapötlete egy kiadvány bemutatása volt. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) fennállásának több mint negyedszázada óta központi feladatának érzi a magyar nemzet egységének a szolgálatát. Ez akkor vált lehetségessé, amikor Kárpát-medence-szerte rátalált társszervezeteire. Közös programjaik között kiemelkedő jelentőségű az énekgyűjtemény, amely a különböző nemzedékek közösségi, zenei igényét hivatott szolgálni.
A népénektár öt régió: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és az anyaország egyházi imádságait tartalmazza. Az ott működő társszervezetek közreműködésével gyűjtötték össze a meglévő zenei anyag színe-javát. A keresztény értelmiség így kíván példát és utat mutatni a nemzeti kultúra ápolására, nemcsak elméleti tudásával, hanem azzal is, ahogyan együtt imádkozik és vigad.
A KÉSZ a gyűjtemény bemutatását először a történelmi régiókban szervezte meg, de idén már az anyaországban is rendeznek könyvismertető koncerteket. A tatai eseményen 15 énekkel adott keresztmetszetet a könyv anyagából a Tatai Esterházy Énekegyüttes Schmidt Mónika vezényletével. A gyűjtemény keletkezéséről, felépítéséről, érdekességekről Brummer Krisztián, a KÉSZ elnökségi tagja, a soproni helyi csoport elnöke számolt be.
A kiválasztásánál szempont volt, hogy mind az öt régióból hangozzanak el szemelvények. Az énekegyüttes repertoárja alapján, korábbi gyakorlatához igazodva hallhattunk énekeket egy szólamban vagy háromszólamú női, illetve férfikari változatokat is. A közismert Bach-korál vegyes kari hangzással szólalt meg, de nem hiányzott a német nemzetiségi környezetben szokásos „tercelő” előadásmód sem. Kedves meglepetés volt Gerencsér Rékát, a kocsi Vincze Imre Református Általános Iskola tanulóját hallgatni. Eredeti stílusban és viseletben mutatta be a csángó földről származó gyöngyszemeket az ifjú előénekes. A közönség által is ismerteket, mint a karácsonyi énekek vagy a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű korábbi himnuszt az egész templom zengte.
A könyvbemutató végeztével kiosztásra került kb. 50 db könyv, amit a jelenlévő hívek örömmel fogadtak és vittek haza otthonaikba. Így lesz a zarándoklatokon, konferenciákon, ifjúsági találkozókon, egyéb közösségi alkalmakon használható és haszonnal forgatható ez a kiadvány, jobban megismerve egymás kedvelt énekeit, dallamvilágát szerte a Kárpát-medencében.
Színorgona koncert az Ars Sacra Fesztiválon
A nyitott templomok ünnepéhez kapcsolódva a nyitóprogram folytatásaként és a tatai Szent Kereszt-templom búcsúja tiszteletére adott hangversenyt Vadász Attila Élő templomablakok címmel. Különleges élménynek lehettek tanúi a résztvevők. A fiatal orgonaművész játékát nem csak hallani, hanem látni is lehetett, ugyanis az orgonaregiszterek hangjait különféle színárnyalatokkal ábrázolta egy különleges vetítőszerkezet, a COLOGRAN megjelenítő rendszer.
A legnagyobb természetességgel beszélünk a zene mély regisztereinek sötét tónusáról, énekesnők magas hangjainak ezüstös csillogásáról. Magától értetődőnek találjuk, hogy a zenekarnak színpompája van, és hogy az indiszponált művész színtelenül, szürkén ad elő.
Számos komponista meggyőződése szerint a zene alkalmas arra, hogy általában vizuális tartalmat kifejezzen. A programzene megteremtői maguk is képeket, színeket látnak írás és zenehallgatás közben. Értékes emberek nem sajnálták egész életüket rááldozni a hangok és a velük kapcsolatban észlelhető színjelenségek összefüggésének kutatására. Kutatásaikban meglepő egyezéseket találunk.
A technika fejlődése újabb eszközöket ad a kezünkbe, hogy megpróbálkozzunk a zene és a látvány összefüggéseinek feltárásával. A koncerten látott egyszerűbb megoldás az orgonista által a billentyűk leütésének adataiból indul ki. A kialakított számítógépes rendszer a megszólaló hangok hangmagasságának megfelelően mértani idomokat helyez el, amiket a megadott színpalettának megfelelően, ugyancsak a hangmagasságtól függő színnel jelenít meg. Készül a program következő változata, mely már a különféle orgonaregiszterek hangszíneit is képes láttatni.
A COLOGRAN megjelenítő rendszer tervezésénél fontos élmény volt a spanyolországi Leonban a székesegyház színpompás, egész falakat kitöltő üvegablakainak látványa. Hasonló inspirációt jelentettek a Sagrada Família-katedrális belső terében található üvegablakok, ahol a tervező nyilvánvaló szándéka szerint a délutáni nap szinte a mennyországot mutatja meg a beáradó, az ablakok által megfestett fényözönnel.
Elmondható, hogy ebben a szép templomi környezetben az orgonaszóhoz kapcsolódó színes látvány tovább fokozta Charles-Marie Widor múlt századi híres orgonaművész által megfogalmazott érzését, amely szerint: orgonán játszani annyi, mint az örökkévalóság megérzéséből és megértéséből fakadó erőt kinyilvánítani.
Izing László, a KÉSZ tatai csoportjának elnöke, a COLORGAN megjelenítő rendszer tervezője