Kígyó és sárkány-ábrázolások az egyházi heraldikában

A magyarországi szerzetesrendi címereket alapul véve öszszesen két sárkányábrázolás lelhető fel.

A Pannonhalmi Apátság címere

Pannonhalma már a tatárjárás idején hiteles hely volt egészen 1874-ig. Az 1250 előtti időkből származó pecsétnyomóján a következő ábrázolás látható:
A pecsétkép közepén, fején glóriával övezett püspöksüveggel trónuson ülő főpapi alak, Szent Benedek apát látható. Jobb kezének két ujját esküre emelve tartja, ezzel utalva szerzetesi fogadalmára. Balkezében pásztorbotot fog. A lábai alatt fekvő kimúlt sárkány a bűn legyőzésére utal. A szent feje mellett, bal oldalon faágon álló, csőrében kenyeret tartó holló áll. Benedek apát korábban hosszabb időt töltött pusztai magányban, s a legenda szerint egy holló a csőrében naponta egy darab kenyeret vitt neki. A szent alakjától jobbra térdelő szerzetes felemelt, a Krisztus vérét jelentő kelyhet tart, amely a megerősödést, megújhodást jelképezi. A szemben lévő oldalon imádkozó szerzetes áll. A pásztorbot csigája alatt lebegő hatágú csillag a Szűzanya jelképe. A szent és a térdelő szerzetes közötti félhold kétféle jelentést hordoz: az egyháztanító atyák (Jeromos, Ágoston, Gergely és Ambrus) a Szentírás ószövetségi részét a Holdhoz, az újszövetségi részt pedig a Naphoz hasonlították. Más értelmezéssel a kehely jelképezi Krisztus vérét, az evangéliumot, tehát az újszövetséget az alatta lévő hold pedig az ószövetséget. A Krisztus előtti ókorból származik a félhold termékenység jelentése, hiszen a félhold mindig teltebb lesz. Ebben az esetben a Benedek rend munkájának, tanításának termékenységére utalhat.
A XIX. században alakították ki a főapátság címerét. Ebben egyesítették a Benedek rend magyar tartományi címerének és a hiteleshelyi pecsétnek a képét. A pajzsot középen hasították. A jobb oldali ezüst mezőbe az öt lángoló vörös szív és a fekete PAX felirat, a bal oldali kék mezőbe pedig a korábban leírt pecsétkép került.

A premontrei rend Sárkányölő Szt. Mihályról elnevezett Csornai Prépostságának címere

Az első premontrei szerzetesek egyenesen Premontreből érkeztek hazánkba 1130-ban, még a rendalapító Szent Norbert életében. Feltételezések szerint II. István király hívására jöttek és alapították első monostorukat Várad-Hegyfokon (Nagyvárad). Mintegy száz év alatt a premontrei kolostorok száma negyvenötre szaporodott.
A csücsköstalpú pajzs kék mezejében látható a Csornai Prépostság névadójának, Sárkányölő Szt. Mihálynak az alakja, a szokásos egyházművészeti megjelenítésben: szárnyakkal, feje felett dicsfénnyel, kinyújtott baljában a sárkányba döfött dárdát tartva. A lábai alatt kimúlva fekvő sárkány a gonosz, a bűn jelképe.

Főpapi címerek

Alapul véve a magyar főpapok összegyűjtött címerét, megállapítható, hogy a gonosz megjelenítésére az egyházi címerekben is a sárkány és a kígyó szolgál.
A kígyó nagyon ritkán jelenik meg főpapi címereken. Érdekesség a 2003. májusában székesfehérvári megyéspüspökké kinevezett Spányi Antal címere. Az ívelt talpú pajzs vörös mezejében hármas halomból kinövő, zöldlombú fán, fészkén ülő pelikán vérével táplálja három fiát. A Bűnbeesés kígyója a Tudás fájának törzsén tekeredve a Jó hatalma elől lefelé menekül.
Gróf Hohenlohe György esztergomi érsek címere a Magyarországon fellelhető egyetlen olyan címer, amelyben ördögábrázolás szerepel. A háromszögű pajzs ezüst mezejében két, egymás fölött elhelyezett, jobbra néző fekete, vörös nyelvét kiöltő ördög lebeg. Az ábrázolás heraldikai tévedésből született, mert a családi címeréből átvett, egymás fölött ábrázolt két leopárd figuráját az egyházi címer készítője ördögként rajzolta meg.
Szatmáry György esztergomi érsek címerpajzsa körül látható a farkát harapó sárkány alakja, mely a Sárkány Rendre utal. Faragott címere a pécsi székesegyház Szatmáry-oltárán és az esztergomi főszékesegyház Bakócz-kápolnájában található.
Báthory Miklós váci püspök, a Guthkeled nemzetségből származik, s mint a Sárkány Rend tagja, címerpajzsa körül a rend ismert sárkány figurája látható. Faragott kőcímere síremlékén, a váci székesegykáz kriptájában, továbbá Désen, a Rákóczi – korábban Báthory – kastély kapuja fölött látható.