Tiborc, Mátyás

   A következőkben - kicsit csúsztatva a történelem idősíkjait - Tiborc, ki tisztesség és becsületről beszél, mi volnánk, mai magyarok. Mátyás pedig az a hatalom mely remélhetőleg szolgálni akar majd minket már a közeljövőben. Nos, panaszainkat kívülről tudjuk, nem sorolnám őket, ám arról a zsinórmértékről amely bárminő eljövendő kormány irányadója kellene, hogy legyen tán ejthetünk néhány szót. Mert itt már akadnak kételyeink és kérdéseink.

   A tisztesség helyreállítása lesz az új kormány egyik elsődleges feladata - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Kitért arra, hogy Magyarországon egy felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része azt gondolja, hogy tisztességesen nem lehet érvényesülni, de akik ezt így gondolják, azoknak a többsége mégis azt mondja, hogy tisztességesen szeretne élni.

   Mi hozzátehetjük, hogy ehhez jól jönne a másik sarokkő, a becsületesség is. Egyes vélemények szerint a becsületesség (Ennek a fogalomnak honlapja is van!) a tiszta lelkiismeret önmagunk és az embertársaink előtt, egy valódi  tiszta tükör. De becsületesnek lenni bizony nem kevés bátorságot igényel, pedig  bármelyikünk egyik legszebb tulajdonsága az a képesség, hogy ki tudjuk mondani: " Hibáztam, neked volt igazad. Sajnálom". Mert igazából nem az a lényeges, hogy  bármi áron igazunk legyen, hanem jóval fontosabb, hogy képesek legyünk felismerni a hibáinkat és felelősséget vállaljunk értük, hogy tanuljunk belőlük.  A becsületesség empátiát igényel, Azaz azt a képességet amellyel más helyzetébe is bele tudjuk képzelni magunkat. Ugyanakkor a vállalkozás is nagy felelősség ma, de becsületesen vállalkozni az már önmaga a tisztesség.

   Azt akarod tudni, mi a becsület? Egyszer gyermekkoromban én is megkérdeztem nagyapámtól, kint a határban, a nagy akácfa alatt. Azt mondta, hogy ezt csak önmagától kérdezheti meg az ember. Aki szembe tud nézni önmagával – mondja Illés Sándor. Benjamin Franklin, az államférfi  életéről való számadásában pedig ilyeneket ír: „Úgy kívántam élni, hogy ne vétsek soha, s legyőzzem a természeti hajlam, szokás és társaság kísértéseit. Mivel tudtam, vagy legalább azt hittem: tudom mi jó s mi rossz, elgondolkodtam miért is ne cselekedhetném mindig az egyiket és miért ne kerülhetném el a másikat messzi. Azonban hamarosan látnom kellett, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Így 13 erény címszavába gyűjtöttem mindazt amit magam elé mint szükségest vagy kívánatost tűztem: mértékletesség, csend, rend, határozottság, takarékosság, szorgalom, őszinteség, igazság, mérséklet, tisztaság, nyugalom, makulátlanság, alázat. Szép felsorolás. És nehéz. Plusz az előbb emlegetett tisztesség és becsület, talán még a szeretet is mellé...

   Jézus becsületessége is nyilvánvaló. Az „Új ember” így ír erről:”...valaki megszólította: "Követlek, bárhová mész is." Jézus azonban figyelmeztette: "A rókáknak vackuk van, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania". (Lk 9,57-62) Jézus lényegében azt mondta ennek a jó szándékú embernek, hogy fontolja meg jól, hajlandó-e vállalni a nehézségeket, megfizetni azt az árat, amelyet a tanítványi életstílus megkövetel. Ez ma is érvényes: kereszténynek lenni nem "gyerekjáték". Nem biztos, hogy szívességet tesznek az egyháznak azok, akik azt hangoztatják, hogy erkölcsi elvárásai túl magasak. Az egyházban nem a számok számítanak, hanem a minőség.” A becsületességet túl gyakran lefokozzuk puszta erkölcsi magatartásra, de az sokkal több annál. A becsületesség lelki minőség: olyan értékek nyújtják hátterét, amelyekért érdemes élni, ha kell, meg is halni. Nem lehet becsületesen élni anélkül, hogy ne akarnánk vállalni az értékek árát.  A becsületesség tehát emberségünk minőségének mércéje és mutatója - mondja Szentmártoni Mihály. Tisztességes ember pedig az, aki nem csak külső megnyilvánulásaiban, hanem belső gondolataiban, szándékaiban is pozitív ember.

   Azt hiszem elég e gyönyörű, de nehéz gondolatokból. De ennyi, „csupán” ennyi az elvárása Tiborcnak önmaga és Mátyás felé.