A következőkben - kicsit csúsztatva a
történelem idősíkjait - Tiborc, ki tisztesség és becsületről beszél, mi
volnánk, mai magyarok. Mátyás pedig az a hatalom mely remélhetőleg szolgálni
akar majd minket már a közeljövőben. Nos, panaszainkat kívülről tudjuk, nem
sorolnám őket, ám arról a zsinórmértékről amely bárminő eljövendő kormány
irányadója kellene, hogy legyen tán ejthetünk néhány szót. Mert itt már akadnak
kételyeink és kérdéseink.
A tisztesség helyreállítása lesz az új
kormány egyik elsődleges feladata - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi
jogi bizottságának fideszes elnöke. Kitért arra, hogy Magyarországon egy
felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része azt gondolja, hogy
tisztességesen nem lehet érvényesülni, de akik ezt így gondolják, azoknak a
többsége mégis azt mondja, hogy tisztességesen szeretne élni.
Mi
hozzátehetjük, hogy ehhez jól jönne a másik sarokkő, a becsületesség is. Egyes
vélemények szerint a becsületesség (Ennek a fogalomnak honlapja is van!) a
tiszta lelkiismeret önmagunk és az embertársaink előtt, egy valódi tiszta tükör. De becsületesnek lenni bizony
nem kevés bátorságot igényel, pedig bármelyikünk
egyik legszebb tulajdonsága az a képesség, hogy ki tudjuk mondani: "
Hibáztam, neked volt igazad. Sajnálom". Mert igazából nem az a lényeges,
hogy bármi áron igazunk legyen, hanem
jóval fontosabb, hogy képesek legyünk felismerni a hibáinkat és felelősséget
vállaljunk értük, hogy tanuljunk belőlük.
A becsületesség empátiát igényel, Azaz azt a képességet amellyel más
helyzetébe is bele tudjuk képzelni magunkat. Ugyanakkor a vállalkozás is nagy
felelősség ma, de becsületesen vállalkozni az már önmaga a tisztesség.
Azt akarod
tudni, mi a becsület? Egyszer gyermekkoromban én is megkérdeztem nagyapámtól,
kint a határban, a nagy akácfa alatt. Azt mondta, hogy ezt csak önmagától
kérdezheti meg az ember. Aki szembe tud nézni önmagával – mondja Illés Sándor. Benjamin Franklin, az
államférfi életéről való számadásában
pedig ilyeneket ír: „Úgy kívántam élni, hogy ne vétsek soha, s legyőzzem a
természeti hajlam, szokás és társaság kísértéseit. Mivel tudtam, vagy legalább
azt hittem: tudom mi jó s mi rossz, elgondolkodtam miért is ne cselekedhetném
mindig az egyiket és miért ne kerülhetném el a másikat messzi. Azonban
hamarosan látnom kellett, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Így 13 erény címszavába gyűjtöttem mindazt amit magam elé mint szükségest vagy
kívánatost tűztem: mértékletesség, csend, rend, határozottság,
takarékosság, szorgalom, őszinteség,
igazság, mérséklet, tisztaság, nyugalom, makulátlanság, alázat. Szép
felsorolás. És nehéz. Plusz az előbb emlegetett tisztesség és becsület, talán
még a szeretet is mellé...
Jézus becsületessége is nyilvánvaló. Az „Új
ember” így ír erről:”...valaki megszólította: "Követlek, bárhová mész
is." Jézus azonban figyelmeztette: "A rókáknak vackuk van, az ég
madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania". (Lk
9,57-62) Jézus lényegében azt mondta
ennek a jó szándékú embernek, hogy fontolja meg jól, hajlandó-e vállalni a
nehézségeket, megfizetni azt az árat, amelyet a tanítványi életstílus
megkövetel. Ez ma is érvényes: kereszténynek lenni nem "gyerekjáték".
Nem biztos, hogy szívességet tesznek az egyháznak azok, akik azt hangoztatják,
hogy erkölcsi elvárásai túl magasak. Az egyházban nem a számok számítanak,
hanem a minőség.” A becsületességet túl gyakran lefokozzuk puszta erkölcsi
magatartásra, de az sokkal több annál. A becsületesség lelki minőség: olyan
értékek nyújtják hátterét, amelyekért érdemes élni, ha kell, meg is halni. Nem
lehet becsületesen élni anélkül, hogy ne akarnánk vállalni az értékek árát. A becsületesség tehát emberségünk minőségének
mércéje és mutatója - mondja Szentmártoni
Mihály. Tisztességes ember pedig az, aki nem csak külső
megnyilvánulásaiban, hanem belső gondolataiban, szándékaiban is pozitív ember.
Azt hiszem elég e gyönyörű, de nehéz
gondolatokból. De ennyi, „csupán” ennyi az elvárása Tiborcnak önmaga és Mátyás
felé.