Barsi Balázs OFM áldotta meg a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) zászlaját 2011. december 9-én a Parlament Felsőházi termében a fórum első plenáris ülésén, ahol több száz civil szervezet képviselője vett részt a magyar történelmi régiók területeiről. A rendezvényen Kiss Norbert felolvasta az államfő üzenetét, melyen fővédnökként Schmittné Makray Katalin is jelen volt.

A konferencián Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: a következő választások után, 2014-ben már össznemzeti parlament alakulhat a határon túli magyarok szavazataival. A magyar kormány felépítette a nemzetpolitika szerkezetét, de csak váz marad, ha nem töltik meg tartalommal. Ezért arra biztatta a civil szervezeteket éljenek a lehetőséggel, a magyar élet minden területén legyenek ott, vállaljanak feladatot.

Szászfalvi László államtitkár az ülésén úgy fogalmazott: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzeti-keresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta, hogy a XXI. században a civil szféra, az alulról jövő, öntevékeny kezdeményezések nem csupán életképes szervezetek, hanem kitörési pontok is. Kiemelte: a civil kezdeményezések mindig rámutatnak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fenntarthatóvá tehetik mind globális, mind lokális környezetünket, kapcsolódási pontot teremtenek a legalacsonyabb szinten megfogalmazódó érdekek és a döntéshozatal között.

A kormányzati szereplők után felszólaltak a CET-en belül létrejött munkacsoportok vezetői. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke koordinálja az Egyházi és civil kapcsolatok, családsegítés, szociális tevékenység elnevezésű munkacsoportot. Beszédében elmondta: a KÉSZ az összmagyarságban való gondolkodás elkötelezettje. Az ember egy közösség része, melynek körében tudja kibontakoztatni magát. Ilyen a család, az egyházközség, a nemzet. Ez antropológiai adottság, aki ez ellen működik az emberellenes. Érdemi munka eléréséhez szükség van párbeszédet folytatni a kormányszervekkel, valamint a szervezeten belül együttműködni a munkacsoportokkal. Hangsúlyozta: a keresztény ember felelettel tartozik Istennek és felelős a tágabb környezetéért is. Ahogyan az Árpád-házi királyok a felkenésük által Istentől kapták feladatukat, ugyanúgy Istentől jövő küldetésként kell az összmagyarságban betölteni feladatunkat.

Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke történelmi lehetőségnek nevezte a CET tevékenységét. Felolvasta a Tanácskozás állásfoglalását, melyet közfelkiáltással elfogadtak a jelenlévők.

A délutáni program hivatalos munkaülésen folytatódott, ahol megválasztották a Tanácskozás elnökségét, melynek tagjai a történelmi magyar területekről lettek jelölve. Elnök: Dr. Csizmadia László; alelnökök: Dr. Bodó Barna, Dr. Osztie Zoltán és Dr. Zsoldos Ferenc; elnökségi tagok: Dr. Deák Ernő, Dr. Horváth Ferenc, Huszár László, Jakab Sándor és Hidi Imre. Elfogadásra került a szervezet alapszabálya.

Csizmadia László, a CET elnöke sajtótájékoztatón elmondta: ezen a történelmi eseményen közel 350 szervezet volt jelen, a résztvevők emléklapot kaptak, mely a magyarsághoz való hűségünk és a nemzetünk fennmaradásába vetett reményünk jelképe. Latorczai Csaba helyettes államtitkár elmondta: a helyszín is jelzi a kormányzat elkötelezettségét: üdvözli a Kárpát-medencében létrejövő  magyar civil szervezetek összefogását, mely alapja lehet a válságból való kilábalásnak.

(forrás: MTI)