TettreKÉSZ - Jövőnk záloga a kereszténység!
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szeptemberben tartotta kongresszusát az Országház Felsőházi termében Keresztény felelősségünk a teremtett világban címmel. A rendezvényen idő hiányában nem került sor Zachar Péter Krisztiánnak, a KÉSZ társelnökének előadására, amelyet most közreadunk.
Az idén „krisztusi korba” lépett Keresztény Értelmiségiek Szövetsége számára a központi feladat Csanád Béla programalkotó első írása óta változatlan: a világi evangelizáció és ehhez kapcsolódóan a hitbeli meggyőződésen nyugvó keresztény értékrend védelme.[1] A szervezet mindezt nemcsak a lokális közösségekben, a helyi csoportjai révén gyakorolja, de az országos elnökség számára is az aktuális össztársadalmi ügyeket érintő hiteles megszólalás az elsődleges közfeladat. A KÉSZ eme működésének célja igen könnyen megfogható: az ökumenikus hitélet erősítése és elősegítése mellett a keresztény értékek hassák át a társadalom szövetét és széles körben tudjanak érvényesülni mint közéletünk mércéje.
Ez a folyamat számunkra így kétirányú fellépést is kijelöl: egyfelelő szólnia kell arról, hogy a közösség képes megragadni az aktuális kihívások közepette a legfontosabb témaköröket és képes válaszokat megfogalmazni a próbatételek kapcsán. A keresztény értelmiségnek éppen a nehéznek tűnő, válságos helyzetekben kell olyan hálót képeznie, amely eléri az egyes közösségeket és össze tudja fogni az azonos módon gondolkodókat. Ugyanakkor nem zárkózhat be a civil élet szűkös kereteibe, nem csak elefántcsonttoronybéli fennköltségéből kell szemlélnie az apokaliptikus történéseket és önmagát marcangolva keresni az okokat és következményeket. Képesnek kell lennie arra, hogy a megfogalmazott állításokat, a problémákra és kihívásokra adott válaszokat eljuttassa a mindenkori döntéshozókhoz, az ország sorsát irányítókhoz. Ebből derül ugyanis ki, hogy a keresztény embernek küldetése van és mindig, minden korban, minden körülmény között közösségépítő. „Tudja, hogy a jó célok eléréséhez szervezett aprómunkára, szorgos kezekre, okos fejekre és bátor szájakra is szükség van.”[2] Hisszük, hogy még a mostani kormányzati felhatalmazás mellett sem lehet lemondani arról, hogy az értelmiség, a szakmai szervezetek és ezáltal a szaktudás kerüljön bevonásra a döntések meghozatala előtt, és így felmérhetővé váljon egy-egy konkrét intézkedés rövid és hosszú távú következménye is. A KÉSZ ezért dolgozik, készen áll megfogalmazni saját közösségének sokszínű gondolatai alapján a konszenzust jelentő végeredményt. És jelen van a társadalomban és a közéletben, ha kell támogatóan, ha kell baráti figyelmeztetéssel, ha kell az erkölcsi törvények felmutatásával.
Felismerve a világunkat sújtó globális kihívásokat, 2015 óta a KÉSZ többször is programot, irányt mutatott saját közössége és a keresztény magyar közélet számára. Az Idők jelei program a politikai közösséghez szólt, és mércét adott a mindenkori kormányzat számára, hogy mely területeken szükséges az előrelépés, az új közös gondolkodás. De a szélesebb közösséghez intézett felhívások mellett szükségessé vált a saját belső utunk tisztázása és jövőbeni helyünk megtalálása is. Ezért 2020-ban ismét programalkotó munkába kezdett a KÉSZ egésze. A COVID-19 válság kellős közepén a modern technológia segítségével valósult meg az a „bázisdemokratikus” programépítés, amely egy rendkívül értékes helyzetértékelést, majd jövőképet eredményezett. Megszületett a Jövőnk záloga a kereszténység! című belső vitairat, majd a KÉSZ 2021-es küldöttgyűlésén, Jánoshalmán ehhez kapcsolódóan a küldöttek munkája révén egy részletes és konkrét feladatcsomagot tartalmazó akcióterv állt össze. A műhelymunka során a KÉSZ közössége tényleges párbeszédfolyamatokban és csoportos vitakörökben, együtt határozta meg az egyes területeken követendő feladatokat.
Nem lehet kérdés, hogy keresztényként meghatározni helyünket a világban és a megváltás tudatában részt venni az aktuális, jövőnkről folytatott diskurzusokban elsődleges feladat. E háttérrel felvértezve kell közelítenünk a nagy, országos és globális témakörökhöz és egyben kijelölni a helyi csoportok felelős működése révén megvalósuló mindennapi programokat. E nagy kérdéskörök egyik alapvetése a teremtésvédelem, azonbelül a környezettudatosság, a teremtett világban helyet foglaló embert érő kihívások megvitatása. Számunkra, a mi keresztény látásmódunkkal a környezetvédelem teremtésvédelmet jelent. Ez kiemeli a védendő valóság személyes jellegét és így ebbe nemcsak személytelen valóságok, hanem a személyek is beletartoznak. Számunkra evidencia, hogy a világot Isten tökéletes egységben és harmóniában teremtette. Ennek része az emberi lélek, az emberi test, az élő és élettelen természeti környezet, melynek védelme mindannyiunk feladata. Isten ránk bízta világát (a teremtést), hogy az ember művelje és őrizze azt. Sajnálatosan látjuk, hogy „a rendszerváltozás óta Magyarország is egy olyan utat jár, amely csekély természeti tőkénk fokozatos feléléséhez vezet, az ökológiai nemzeti érdekek érvényesítése erőtlen maradt.”[3] Ezért van szükség a további hatványozott közös erőfeszítésekre e téren.
Akcióprogramunk egyértelműen megfogalmazza a követendő utat: „Az egyházak helyi és világszinten is számos dokumentumban fejtették ki gondolataikat a teremtésvédelemről, szilárd alapot adva a keresztény embereknek a témáról való gondolkodásához. Ezért nagyon fontos ezeknek a dokumentumoknak a megismerése és a cselekvés ezek mentén. Közéleti, társadalmi aktivitásunkat ennek ismeretében és ennek mentén kell kialakítanunk, folyamatosan hangsúlyozva a teremtésvédelmet, ami a környezet védelmén túl az ember védelmét is jelenti, és Isten teremtő terveit is szem előtt tartja.”[4]
Úgy gondoljuk, hogy az idei KÉSZ-kongresszus témaválasztása ezért is mérföldkő és egyben teljesíti a saját magunknak célul tűzött alapvető akcióterv egyik legfontosabb elemét. De itt nem állhatunk meg, minden helyi csoport számára további és mélyebb feladatokat jelöl ki ez az akcióterv-katalógus. Minden egyes állampolgárra terhet és elvárást ró a teremtésvédelemmel való mindennapi együttgondolkodás. Istentől kapott felelősségünkkel védenünk kell az élet egyetemes és csodálatos szövetét, hogy Isten képére teremtett emberhez méltó életet éljünk.
Ehhez kapcsolódik akcióprogramunk egy további fontos eleme: a keresztény emberképről vallott felfogásunk hirdetése. Vagyis aktívan, a közbeszédben és kis csoportjainkban tematizálni a mindennapokat és magunkhoz ragadni a kezdeményezést: hitünk alapértékeit és igazságait fontossági sorrendjükben kifejtve, magunk határozzuk meg, miről beszélünk. „A keresztény emberképpel kapcsolatos kérdésekben tanítunk és tanúságot teszünk, hogy a körülöttünk tapasztalt félreértéseket hiteles szeretettel tudjuk környezetünk számára érthetően megfogalmazni. A sorozatos hiteltelenítő kísérletekkel szemben megértetjük környezetünkkel, mitől lehet hiteles a keresztény ember.”[5]
E téren pedig rendkívüli elődökre tekinthetünk vissza. Múltunk nagyjai között könnyűszerrel megtaláljuk azokat a hiteles forrásokat, akikre alapozhatjuk mai keresztény közéletünk üzeneteit, akik megtestesítik számunkra a keresztény szabadság eszményét, és akik ezáltal hiteles példák lehetnek a mai magyar kereszténydemokrácia számára. Elég, ha csak Barankovics Istvánig és az általa életre hívott mozgalomig megyünk vissza az időben. A legnehezebb üldöztetés közepette is érvényes volt Barankovics híres credoja, amely velünk élő ajánlás a mai közélet számára is: „A keresztény világnézet számunkra emberközpontú politikát jelöl ki, a teljesebb embereszmény megvalósulásán munkálkodunk, másrészt a közéletben standard erkölcsi mércét adunk.”[6] Ez a teljesebb emberkép és az erős erkölcsi mérce számunkra keresztény alapállásunkból fakad. Azonban segítséget jelenthet a szekularizált európai közélet számára is, hiszen a nem hívők számára is olyan megkerülhetetlen fogódzkodót nyújt, amely a kulturális örökségünkből nő ki. A keresztény emberkép és tanítás nélkül a mai modernkori liberalizmus nem létezhetne és mind a mai napig ható gyakorlati gazdasági és társadalmi következményeivel határozza meg európaiságunkat. Ezért írhatta a szervezetet alapító Csanád Béla teológus, egyetemi pap-tanár, a ma is rendszeresen megjelenő JEL című újság első számában: a KÉSZ „azért jött létre, hogy részt vegyen a kereszténység és magyarság újjáalakításában (...) mert semmiféle politikai és gazdasági reform nem lehet igazán eredményes az ember benső lelki – erkölcsi – átalakulása nélkül, még kevésbé hit nélkül.”[7]
És ez átvezet bennünket az akcióprogramunk harmadik, e helyütt utolsó téziséhez. Itt és most van az ideje megvallani vallásosságunkat és hitünket, felvállalni életünk meghatározó kapaszkodóit. Szent Péter mondta a híveknek: „Legyetek mindig készen arra, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja a szívetekben élő reményeteknek” (1Pét 3,15). Ha az ember elveszíti Isten-központúságát, többé nem találja helyét a teremtett világban és a másokkal való kapcsolatában.
A II. vatikáni zsinat összefoglalóan így tanít erről: „Az emberi méltóság legmélyebb alapja az Istennel való közösségre szóló meghívás. Az ember kezdettől fogva párbeszédre hivatott Istennel, ugyanis csak azért létezik, mert Isten szeretetből megteremtette és szeretetből létben tartja, s csak akkor élhet teljesen az igazság szerint, ha önként elismeri ezt a szeretetet, és rábízza magát a Teremtőjére.”[8]
A KÉSZ hozzájárulása elsődlegesen, hogy küldetésének megfelelően kis közösségeink további erősítésére, keresztény szervezeti hálózatok építésére legyen képes. Legyen erős imaéletünk, és merjük Krisztus követését mindennapjaink középpontjába helyezni. Tudatos világképünk, szilárd hitelveink, vallásunk erkölcsi normarendszerének szélesebb körben való megismertetése, hitéletünk alaptanításainak az egyházközségekben és gyülekezetekben való tudatosítása mind erőt adnak a közösségeinket fenyegető veszélyek közepette. Feladatunk a hagyományok és a keresztény kultúra hanyatlása ellenére ezek őrzése, a nihilizmus és az egzisztencializmus közepette a közösségek megerősítése és a hitismeretek hiányának tudatos ellensúlyozása a globalizmus korában. Ezek segítségével a kiüresedő templomok ellen is hatunk, és közösségünk vezetői mellett is tudatosabban állunk ki.
A liberális világrend által kikezdett keresztény tradícióink nyílt és tudatos felvállalásával, az Isten és az ember közvetlen, dinamikus kapcsolatából levezetett evilági értékeink melletti kitartással, kulturális örökségünk, a nyugati civilizáció keresztény alapjainak megőrzésével példát mutatunk azoknak, akik megtántorodnak, erőt adunk azoknak, akik eltévelyednek és egyben vonzó alternatívát kínálunk mindazok számára, akik a liberális szabadosság vonzásában úgy érzik, elveszítik gyökereiket.
Félelmeink leküzdése hitünk erejével lehetséges. A híres református lelkipásztor, egyházi író Cseri Kálmán prédikációjában hangzott el, hogy „aki az új teremtés reménységével él, aki várja a megígért jövőt, túllát a jelen nyomorúságain, készül Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelére, annak ez már a jelen szenvedései közt is nyugalmat, derűt, biztonságot ad. Ezért Isten gyermekei nem csüggednek el, hanem helytállnak a jelen feladatai között. Igyekeznek enyhíteni a szenvedéseket, és segíteni másokat is, hogy lássanak túl a sok nyomorúságon, higgyenek Jézusban. Nem ők akarják megváltani a világot, hanem a világ Megváltójára irányítják a figyelmet, s az ő megváltottjaiként igyekeznek élni. Bizonyosak abban, hogy Isten minden ígérete teljesedni fog.”[9] Így hatványozottan is igaz a mi közösségeinkben a „ne féljetek!” felszólítás. A válsághelyzetben is van kire tekintenünk, akiben bizodalmat találunk. Még ha fogyatkozunk is, még ha támadásoknak is vagyunk kitéve, feladatunk a hitigazságok őrzése, keresztény kultúránk alapelemeinek tudatos továbbadása közösségeinkben – mint szent maradék, mint a kovász népe – a következő generáció számára. Mert mi őseinkkel együtt valljuk a jövőben is, amíg ember lesz a Földön: „nincs üdvösség senki másban, csak Jézus Krisztusban” (ApCsel 4,12).
2022-10-07
Dr. Zachar Péter Krisztián
történész, a KÉSZ társelnöke
fotók: Merényi Zita
[1] Misszió az evangelizációért, a kultúráért és a közéletért. A harmincéves KÉSZ története. In: „Mert nem csak magadnak születtél”. Jubileumi kiadvány a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapításának harmincadik évfordulójára. Budapest, KÉSZ, 2019. 15-89.
[2] Idők jelei 2015. 14.
[3] Idők jelei 2015. 48.
[4] Jövőnk záloga a kereszténység. KÉSZ 2021. 34.
[5] Jövőnk záloga a kereszténység. KÉSZ 2021. 10.
[6] Az idők jelei – Tanulmánykötet. Lexica Kiadó, Budapest, 2016. 52.
[7] Az idők jelei – Tanulmánykötet. Lexica Kiadó, Budapest, 2016. 55.
[8] Gaudium et spes 19
[9] Cseri Kálmán: Reménységgel várjuk