Vitrázsszentelés Kelebiában
A KÉSZ dunakeszi csoportja és a Rákóczi Szövetség tagjai Délvidéken jártak júniusban, ahol átadták adományukat a Paskó Csaba plébános által vezetett kelebiai közösségnek.
A KÉSZ és a Rákóczi Szövetség tagjai Újvidékre, Karlócára és Kelbiába látogattak, Paskó Csaba kelebiai plébános meghívására, aki korábban is szeretettel fogadta az anyaországból érkező zarándokokat.
Ez alakommal a dunakeszi keresztény közösség egy Boldog Romzsa Tódor püspököt ábrázoló vitrázst (vitrázs: festett üvegablak) vitt magával, mely ünnepi szentmisén került felszentelésre.
Az alábbiakban Lakatos István Antal, a dunakeszi KÉSZ-csoport elnökének úti beszámolója olvasható:
A szervezőmunkát követően autóbuszunk június 9-én reggel indult el Dunakesziről Szabadkára, ahonnan egy rövid buszos városnézés után idegenvezetőnkkel, Tóth Borisszal kiegészülve robogtunk tovább Újvidék felé. Utunkat végig szakadó eső kísérte, de Újvidékre érkezve már kisütött a nap és remek kirándulóidő köszöntött ránk. Újvidék egy pezsgő és élhető város, számtalan kulturális és egyéb programot kínál mindenkinek. A város nevezetességeinek megtekintését követően a Duna túlpartján lévő péterváradi erődöt vettük be. Újvidék Duna-hídjait a NATO repülői 1999-ben lebombázták, szerencsére ennek ma már szemmel látható nyoma nincs, ugyanakkor a lelkekben mély nyomot hagyott. A péterváradi erőd a második legnagyobb ilyen jellegű építmény Európában, az erejét mutatja, hogy a történelem során senkinek sem sikerült elfoglalnia.
Fantasztikus az az építészeti és mérnöki teljesítmény, ahogy a több mint száz hektáron fekvő építményt megtervezték és kialakították. Láthatóan déli szomszédunk is kezdi felismerni a turizmusban rejlő lehetőségeket, ezt mutatják az erőd területén és a péterváradi óvárosban zajló nagyszabású felújítási munkálatok.
Az erőd megtekintését követően folytattuk utunkat Karlóca felé. A kisvárosban először megtekintettük a Békehozó Miasszonyunk-kápolnát, melyet az 1699-i karlócai békekötés helyszínén emeltek. A békeszerződést a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság, Oroszország és az Oszmán Birodalom küldöttei írták alá egy faépületben. Ennek az egykori háznak az utódja a ma is látható klasszicista békekápolna, amelynek négy ajtaja a négy szerződő hatalmat jelképezi. Bár a karlócai béke Magyarország sorsát döntötte el, a magyarság képviselői nem kaptak helyet az asztalnál. Rólunk döntöttek, de nélkülünk.
A Szerémség kitűnő szőlőtermő vidék, borai messze földön híresek, így nem maradhatott el egy borkóstoló sem, amelyet szintén Karlócán, a Zsivanovics-borházban ejtettünk meg. Az alapító a 19. században kezdett el méhészettel, majd később borászattal foglalkozni. A család azóta is követi a hagyományt. A régi parasztházból kialakított méhészeti múzeumban megismerkedhettünk a méhészet alapjaival is. A borkóstolón hétfajta bort (köztük a helyi különlegességnek számító, gyógynövényekkel fűszerezett bermetet) és háromféle mézet kóstolhattunk meg.
Késő este érkeztünk meg szabadkai szállásunkra, ahonnan egy nyugalmas estét követően vasárnap reggel Kelebiára vitt az utunk, ahol Paskó atya már nagy szeretettel várta csoportunkat és ismerősként köszöntött bennünket.
Szentmise keretében került sor a dunakeszi keresztények adományaiból elkészült színes üvegablak felszentelésére. A kelebiai templomban a Szentek köztünk élnek című üvegkép sorozatot végignézve tavaly ősszel született a gondolat, hogy harmincharmadikként készüljön el Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú festett üvegablaka. Romzsa Tódor kárpátaljai görögkatolikus püspök volt, aki a kommunisták által elkövetett bestiális gyilkosság áldozata lett 1947. október 27-én. A szovjet hatalom üldözte a keresztényeket, különösen a görögkatolikusokat. Hitehagyottaknak tartották őket, és rá akarták venni arra, hogy térjenek vissza az ortodox vallásra. Romzsa Tódor püspök védte a híveit és a nemzetiségeket is egyaránt. Az ünnepi szentmisén a szentbeszédet Makláry Ákos, a KÉSZ országos elnöke mondta, és görögkatolikus rítus szerint ő szentelte meg az elkészült vitrázst.
– Ahogy a napfény átragyog a színes ablakon, úgy az Isten is átragyogja a szenteket – mondta Makláry Ákos prédikációjában. Kiemelte, hogy Romzsa Tódor egy olyan európai ember volt, aki tudta, hogy ragaszkodni kell keresztény értékeinkhez, a keresztény gyökereinkhez, hiszen e nélkül nincs európai lét, európai élet. Romzsa Tódor pedig ezt olyan radikálisan élte meg, hogy képes volt az életét is feláldozni. A vértanú püspököt Szent II. János Pál pápa 2001-ben avatta boldoggá.
A felemelő ünnepet követően a plébánia Márton Áron közösségi házában kötetlen beszélgetéssel és ebéddel folytatódott a program. A finom ételeket Paskó atya – aki sok egyéb munkája és pozíciója mellett mesterszakácsi címmel is büszkélkedhet – felügyelete mellett a plébánia munkatársai készítették az udvaron található kemence segítségével.
A jó társaságban hamar elérkezett az indulási idő, hiszen hosszú út állt még előttünk Dunakesziig, ahova élményekkel telve vasárnap este érkeztünk haza.
Lakatos István Antal, a dunakeszi KÉSZ-csoport elnöke