Kereszténység és magyarság: Országhatárokat átívelő találkozások
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debrecenben tartotta őszi küldöttgyűlését október 25–27-én. A háromnapos rendezvényen a KÉSZ-csoportok és határon túli együttműködő partnereinek vezetői vettek részt.
Minden évben kétszer találkoznak a KÉSZ vezetői, hogy közös dolgaikat megvitassák. Ez alkalommal Debrecen adott otthont a gyűlésnek, ahol számot adtak az elvégzett munkáról és meghatározták a jövő lépéseit. Több jelentős esemény tette emlékezetessé a programsorozatot.
Csaknem harminc határon túli szervezet (Pozsonytól Segesváron át Pártosfalváig) gyűlt össze a pénteki műhelymunkán, és mutatta be tevékenységét. Az eredményes találkozót ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodásokkal erősítette meg a KÉSZ alapítványa, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért (KÁMME) Alapítvány. Ezzel vált valóra az a kapcsolatbővítési szándék, mellyel még több szereplőt sikerült bevonni a KÉSZ határon túli értelmiségi munkájába.
A keresztény történelmi egyházak közismereten aktívan működnek együtt Debrecenben. Tekintettel arra, hogy a KÉSZ is ökumenikus civil szervezet, ökumenikus imádságra és kerekasztal-beszélgetésre hívta a református, a görögkatolikus és a római katolikus felekezetek képviselőit. A beszélgetés központi témáját a Magyar Református Egyház létrejöttének tízéves évfordulója adta. Az előadók arra mutattak rá, hogy a magyar nemzet egységének formálásában mennyire fontos szerepe van az egyházaknak.
Gonda László református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense visszatekintett azokra az eseményekre, melyeknek köszönhetően tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én újra egyesült a trianoni határok által szétszabdalt Magyar Református Egyház. Az akkori alkotmányozó zsinat központi gondolata volt: „Krisztus a jövő, együtt követjük Őt”. Ez a gondolat ma is meghatározó az egység szolgálatában. A kultúra, a nyelv, a történelem összeköt ugyan bennünket, az egység azonban csak Krisztusban állhat fenn, melyet semmilyen határ nem választhat el. Fontos hangsúlyozni az esemény nemzetközi ökumenikus dimenzióját is: ez az egység nem egy szélsőséges, nacionalista program, és túlmutat a felekezeti egyesülésen.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita arról beszélt, hogyan élte meg a görögkatolikus egyház a trianoni traumát: a keresztény közösségek közül talán a görögkatolikusok számára volt a legfájdalmasabb a határok átszabása, hiszen hívei közel kilenctizedét elveszítette. Napjainkban az elszakított területeken számos magyar egyházközség létezik a helyi görögkatolikus egyházmegyékhez tartozva. Határon átívelő lelki egység a gyakori közös zarándoklatoknak, imádságoknak köszönhetően létezik. Megmaradásukat nagy mértékben segítik a magyar kormány magyarságot segítő intézkedései.
Krakomperger Zoltán plébános meglátása szerint a római katolikus egyházmegyék trianoni megcsonkítása hosszú időre meghatározta a közösségek életét. A csonka területek határrendezésére 1993-ban került sor, melyet sokan úgy éltek meg, hogy a Szentszék szentesítette Trianont. Napjainkban számos közös jótékonysági akció (pl. Kék vödör), zarándoklat, táboroztatás köti össze az anyaországi és a határon túli híveket. Kiemelkedő ezek közül a határon átívelő gyalogos Szent László zarándoklat újjáélesztése Dénes Zoltán újirázi plébános kezdeményezésére.
A KÉSZ küldöttgyűlésén két újonnan megjelent könyvvel is megismerkedhettek a résztvevők. Az egyik az egyesület alakulásának harmincadik évfordulójára készült. Ebben a kötetben az Országházban elhangzott XII. kongresszus előadásainak anyagát olvashatjuk, és megismerhetjük a KÉSZ történetét, jelenét és a jövőre vonatkozó terveit is. A "Mert nem csak magadnak születtél" c. kiadványt köszöntések teszik teljessé, amelyek tükrözik a magyarság elmúlt harminc évének küzdelmeit és elért eredményeit, amelyeknek a KÉSZ is aktív szereplője és formálója volt.
Bemutatásra került Henri Boulad jezsuita szerzetes Egység, teljesség, szentség – Az étel és a száj társadalmi, kozmikus és szent dimenziói c. kötete is Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Háza igazgatója, a szerző rendtársa tolmácsolásában. A kötet megírásának gondolata először 2014 kora tavaszán merült fel, és az azóta eltelt néhány év alatt öltött végleges formát. Ebben a tankönyvnek is szolgáló könyvében Boulad atya az emberi érzékelés, konkrétan az ízlelés, a hallás, a látás, a szaglás és az oralitás alapvető pszichológiai vonatkozásait érinti, ezen belül is elsősorban az utóbbira, a szájon keresztüli érzékelésre koncentrálva. A könyv első része hét előadást mutat be, és témája a könyv magját képezi: szeretet, oralitás és az úrvacsora. Az első részt követő Kérdések és válaszok fejezet a már átvett témák elmélyültebb megértését teszi lehetővé. Ez a rész kiegészíti a mű központi üzenetét, konkrét példákon át láttatva az olvasóval az embert saját magával, saját kiindulásával és érkezésével kapcsolatos útkeresésének természetét. Végül a könyv második része az ide kapcsolódó témákat tudományos formában dolgozza fel, mivel ez a szekció Boulad atya pszichológiai mester diplomájának reprodukciója. A Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően ez a nemrég magyar nyelven is megjelent kiadvány számos példánya eljuthatott a KÉSZ-tagokhoz és a helyi csoportokon keresztül a téma iránt érdeklődőkhöz.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége minden évben Szent Adalbert-díjat ítél oda egy olyan közéleti személynek, aki keresztény elkötelezettségével kiemelkedő munkát végzett a nemzet érdekében. A KÉSZ elnöksége 2019-ben nem egyetlen személynek, hanem egy közösségnek, a Képes Géza Általános Iskola elhivatott tantestületének adományozta ezt a díjat „Az én hazám galéria” létrehozásáért, mellyel hozzájárult a fiatalok magyar történelmi és kulturális ismereteinek gyarapításához, keresztény és nemzeti értékeink megismertetéséhez.
Az egyesület másik elismerése a Csanád Béla-díj, melyet olyan KÉSZ-tagok kapnak, akik sokat tettek a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Az idei esztendőben ezt a díjat Hervai d'Elhougne István, a KÉSZ budafok-tétényi csoportjának elnöke vehette át. A díjak átadására ünnepi vacsora keretében került sor.
KÉSZ díjátadó ünnepségén Barcsa Lajos Debrecen alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket: – Ha egy közösség erős, összetartó és aktív, akkor semmilyen akadály nem szabhat gátat a sikereknek. Bízom abban, hogy ez az elkötelezettség nem változik, és a KÉSZ áldozatos, fáradtságos munkával tovább erősítheti véleményformáló, meghatározó szerepét a magyar társadalomban és Debrecenben. Sok erőt, kitartást és türelmet kívánok ehhez a hivatáshoz!
A küldöttgyűlés központi része volt a meghirdetett napirendi pontok tárgyalása. Makláry Ákos a KÉSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy öröm számára minden találkozás, melyeknek a helyi csoportok meghívására tesz eleget. Így jutott el többek között Békésre, Marcaliba és Dunakeszire az elmúlt hónapokban. Számos programon képviselte az egyesületet: Bodrogszerdahelyen a Hierotheosz Egyesület meghívására keresztény nyári egyetemen, Tatán a HÁLÓ-tábor programjában mutathatta be a KÉSZ tevékenységét. A tavaly Szent Adalbert-díjjal kitüntetett Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alakulásának tízéves évfordulóján ünnepelhette az egyesület munkájának kézzel fogható sikereit. A KÁMME Alapítvány által szervezett neszmélyi alkotótábor záró rendezvényén találkozhatott a határon túli művészekkel.
Megismerkedhettek a küldöttek két új társukkal, Megyesi Máriával, a nyíregyházi csoport újonnan megválasztott elnökével, valamint Kristonné Kiss Klárával, aki az október 22-i tisztújító taggyűlésüket követően vette át a tiszafüredi csoport vezetését.
A KÉSZ vezetősége számára mindig fontos volt, hogy jelentős társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban nyilatkozatot jelentetett meg az EP-választások előtt Rajtunk múlik!, az önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan Felelősséggel választani címmel. Előre a tiszta forráshoz kezdetű közleménye a megtérés fontosságára hívta fel a figyelmet június hónapban – derült ki az elnök beszámolójából.
A jövő évi országos programokat felsoroló napirendi pont ismertetésénél Makláry Ákos elnök a hagyományossá vált programok megrendezésén túl ráirányította a figyelmet a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra és a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára. Mindkét esemény nagy mértékben meghatározza a KÉSZ tevékenységét az elkövetkező évre.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége küldetését az alapító, Csanád Béla harminc évvel ezelőtt megfogalmazta: a kereszténység hiteles megélését, a magyarság megújítását kell szolgálni. A debreceni találkozón a KÉSZ ezt a törekvését tudta erősíteni.
SJ
2019-11-11