Az utolsó felszentelt magyar királyra emlékezett a bajai KÉSZ
Emléknapot szervezett a KÉSZ bajai csoportja IV. Károly, az utolsó magyar király tiszteletére november 4-én az Eötvös József Főiskola előadótermében. A programot annak a szomorú eseménynek emlékére tartották, hogy az utolsó magyar király száz évvel ezelőtt hagyta el a magyar földet.
Vedelek Norbert, a KÉSZ bajai csoportjának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Tarján Levente díszpolgár, a KÉSZ bajai csoportjának örökös elnöke mondott köszöntőt. Mindketten hangsúlyozták, hogy 1921. november 1-je fontos dátum a magyarság történelmében.
Tarján Levente visszaemlékezett arra az időre, amikor 1991-ben Bajára érkezett Habsburg Ottó, utolsó Habsburg-trónörökös.
– A 70 éves évfordulón mi is meghívtuk Bajára, elküldtük a levelet, amelyet az akkori polgármester, Éber András is megtámogatott. Meglepő gyorsasággal jött a hír, hogy elfogadja a meghívást, november 1-jén itt lesz Baján Habsburg Ottó. Az akkori rendőrkapitány szirénás rendőrautóval vezette föl a megyehatártól Bajáig – emlékezett vissza Tarján Levente.
– Száz évvel ezelőtt Baja, mint egy kisváros, bekerült a világtörténelem sodrásába, hiszen száz évvel ezelőtt itt érintette felszentelt magyar király lába utoljára a magyar földet – kezdte köszöntőjét Vedelek Norbert. A magyar történelemben egy több évszázados szakasz zárult le. Sok bajai és bácskai ember nem tud erről az eseményről, ezért is kötelességünk emlékeznünk rá – hangsúlyozta Vedelek Norbert.
Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője köszöntőjében IV. Károlyt idézte: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratát a lehető legtisztább módon felismerni és követni, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon”.
– Utolsó királyunkról feljegyezték, hogy akárhol élt, mindig volt felszentelt kápolna, éjszakánként gyakran imádkozott csöndben és magányban az örökmécses fényénél – fogalmazott Zsigó Róbert. A nagyszámú érdeklődő részére ezt követően őexcellenciája Habsburg Eilika mondta el értékes gondolatait.
Az emléknap két történelmi tárgyú tudományos előadással folytatódott. Kissné Kovács Emőke IV. Károly visszatérési kísérletei címmel adta elő kutatását Nagy-Magyarország utolsó megkoronázott királyáról.
– Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy a mai ember tudja, hogy hol él, hogy ahol él, ott mik történtek. Ezek mind befolyásolják azt, miként élünk ma. Ha tisztában vagyunk a történelmünkkel, akkor könnyebben hozunk döntéseket a jövőnkkel kapcsolatosan. IV. Károly és családja mindenképpen példaként állhat a mai ember előtt is. Hiszen ő egy kötelességtudó ember volt, aki nem a hatalomért akart visszatérni a trónjára, hanem azért, hogy bevégezze azt, amit a Jóisten rámért – hangsúlyozta Kissné Kovács Emőke történész.
Ezt követően Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikia Kutató Központjának igazgatója a Királyi családfák archeogenetikai kutatását mutatta be előadásában.
– A királyi családok genetikai kutatását végezzük, ez az egyik projektünk a Magyarságkutató Intézetben, és a kutatás során a végcélunk az, amit Kásler Miklós miniszter úr álmodott meg a 2010-es években, hogy egy nemzeti panteont hozzunk létre a székesfehérvári osszári helyén, ahol jelenleg azonosítatlanul, feldúlva nyugszanak a királyi csontjaink. Mi genetikai vizsgálattal szeretnénk ezek között rendet tenni, azaz azonosítani – mondta. Majd hozzátette, hogy ez a jelenleg a jelenleg futó legnagyobb középkori igazságügyi analízis. Itt olyan családokról beszélünk, mint a turul nemzetség, az Árpád-ház, a Hunyadi család, és az első magyar Habsburg uralkodót is oda temették. Olyan modern molekuláris technikával dolgoznak a Magyarságkutató Intézetben, amilyet a világon csak a Harvardon és Németországban használnak – tudták meg a jelenlévők a kutatótól.
szöveg és fotó forrása: baon.hu