Barátkozási nap a Vajdaságban
A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) évi közgyűléssel egybekötött Barátkozási Napot szervezett a Horgos melletti Domus Pacis közösségi házban június 6-án.
A hagyományos Barátkozási napra a vajdasági KÉK-tagok mellett a magyarországi budatétényi, kunszentmártoni KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) tagjai és kolozsvári vendégek is érkeztek. A több mint százharminc megjelentet Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte. A nap sajátos szentmisével kezdődött a Domus nyugalmában, a fák dús lombjai alatt. Az orgonát helyettesítve és a kórus dalát kiegészítve, a madarak csicsergése mellett Ambruzs Károly tárogatójának bársonyos hangja a Teremtőt dicsérte. A szentmisét, Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános, kanonok, Szőcs Csaba atya paptestvérével mutatta be.
Később nagy érdeklődés kísérte Sándor atya előadását a csíksomlyói búcsú eredetéről. A búcsú a székelyek 1567-ben kezdődő, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata. Csíksomlyó mára az összmagyarság legjelentősebb zarándokhelyévé nőtte ki magát. A búcsút az erdélyi kegytemplomban a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartották, a búcsúba igyekvők növekvő száma miatt viszont 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében. Története IV. Jenő pápa idejére vezethető vissza, aki körlevélben buzdított a a híveket, hogy legyenek a ferencesek segítségére a templomépítésben. Munkájukért búcsút engedélyezett.
A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya volt. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. Kimondhatatlanul sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét. A hallgatóság egy része márt járt Csíksomlyón, az arcokon látszott, hogy élénken követik az atya előadását. Mások képzeletükben idézték fel egy letűnt kor emlékét és a jelen ünnepét. A hagyományt, amelyet Mária tisztelete és a hit fon egybe.
Erdélyről Szőcs Csaba atya beszélt, és egy fiatal kolozsvári házaspár, Szilárd és Aliz. A júniusi Barátkozási napon évi közgyűlésre is sor került. Szabó Károly, a KÉK elnöke beszámolt a két közgyűlés közötti időszak tevékenységéről, majd ismertette a KÉK felügyelő bizottságának pénzügyi jelentését, az év hátralévő hónapjainak tervét.
A nap még mindig igen erősen sütött, amikor a megjelentek autói, buszai még egyszer felverték a békés közösségi ház és környéke csendjét. Köszönet az előadóknak és miséző atyáknak, a szervezőknek, a kedves vendégeknek és minden megjelentnek.
szerző: Szilágyi Edit
forrás: Hírvivő