Csanád Béla-díj 2026

Csizovszki Lászlónak, a jánoshalmi KÉSZ-csoport elnökének, az Elnökség leköszönő tagjának ítélte oda a KÉSZ a Csanád Béla-díjat 2026-ban a keresztény közéletben helyi csoportvezetőként és az országos elnökség tagjaként végzett kiemelkedő és példamutató, három évtizedre visszanyúló szervező és közösségépítő tevékenysége elismeréseként.

Az alábbi méltatás a KÉSZ november 7-én megtartott díjátadó ünnepségén hangzott el:

Tisztelt Ünneplő Közösség!
Kedves Laci!

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége minden esztendőben odaítéli alapítójáról, Csanád Béláról elnevezett díját annak a KÉSZ-tagnak, aki életével és szolgálatával példát mutat a keresztény értékek iránti hűségből, az elkötelezettségből és a közösségépítésből. Idei kitüntetettünk, Csizovszki László több évtizedes munkájával mindhárom területen maradandó példát adott. Személyében olyan embert ismerhetünk el, aki számára a közösség szolgálata nem csupán vállalt feladat, hanem hitből fakadó elkötelezettség és örömmel végzett munka.

Csizovszki László vallását gyakorló római katolikus családban született. Gépész végzettséget szerzett, szakmai tapasztalatait vállalatoknál, majd egyéni vállalkozóként gyarapította. Gyakorlatias gondolkodása, kezdeményezőkészsége és megvalósításra törekvő szemlélete később közösségi munkájában is meghatározóvá vált. Ötven éve él szentségi házasságban feleségével, akivel két gyermeket neveltek fel, és ma már hét unoka szeretetét élvezik. Felesége nemcsak családi életében, hanem közösségi és lelki szolgálatában is biztos támasza.

Életének fontos része az egyházi és a közéleti szerepvállalás. Hosszú éveken át tevékenykedett egyházközségi és önkormányzati képviselőként. Közel húsz évig vett részt az egyházközségi újság szerkesztésében, tíz éven át pedig az önkormányzati kiadvány szerkesztőbizottságának munkájában. Ezekben a feladatokban is a keresztény értékek képviseletét és továbbadását tartotta szem előtt.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének jánoshalmi csoportja 1995-ben Tajdina József plébános kezdeményezésére alakult meg. Csizovszki László az alapító tagok között volt, és 1999-ben választották meg a közösség vezetőjének. Azóta, immár huszonhét éve irányítja és szervezi a csoport életét: olyan közösségépítő munkát folytatva, amelynek eredményeként a jánoshalmi KÉSZ a város meghatározó és elismert civil szervezetévé vált.

Vezetése alatt a csoport rendszeres találkozási lehetőséget biztosít tagjainak: előadásokat, zarándoklatokat, kirándulásokat és megemlékezéseket szervez. A programok célja, hogy erősítsék a tagok hitét, bővítsék keresztény ismereteiket, ápolják magyarságtudatukat, és élő közösséggé formálják a tagságot. Laci fontosnak tartja, hogy a csoport ne csupán saját alkalmain legyen jelen, hanem aktívan kapcsolódjon a KÉSZ országos rendezvényeihez, kongresszusaihoz és zarándoklataihoz is.

Különösen szép példája a helyi közösség és a város életében vállalt felelősségének az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékező november 4-i megemlékezés, amelynek megszervezése Laci kezdeményezésére és a jánoshalmi KÉSZ közreműködésével indult el. Az immár húszéves hagyomány időközben városi rangra emelkedett.
A nemzeti ünnepek városi rendezvényein a KÉSZ-csoport is rendszeresen képviselteti magát, és a helyi civil szervezetek között minden alkalommal koszorúval tiszteleg a nemzeti hősök előtt. Ez a következetes jelenlét jól mutatja, hogy Laci számára a keresztény értékek és a nemzeti elkötelezettség egymástól elválaszthatatlanok.

A helyi közösség építése mellett hamar bekapcsolódott a KÉSZ országos életébe is. Ennek egyik emlékezetes állomása volt, amikor felvetette, hogy az addig hagyományosan Leányfalun megrendezett országos küldöttgyűlésnek Jánoshalma is otthont adhatna. Úgy gondolta, hogy a helyi csoportban megvan az ehhez szükséges erő, lelkesedés és szervezőkészség. Kezdeményezése támogatásra talált, így 2002 őszén Jánoshalmán rendezték meg a KÉSZ országos küldöttgyűlését. A sikeres szervezés nemcsak országos elismerést hozott a helyi közösségnek, hanem a tagság összetartozását és önbizalmát is erősítette.

A jánoshalmi kezdeményezésnek országos hatása is lett: azóta hagyománnyá vált, hogy évente egyszer valamelyik helyi csoport látja vendégül a KÉSZ-küldöttgyűlést. Ehhez kapcsolódva Laci a kihelyezett elnökségi ülések gyakorlatának meghonosításában is szerepet vállalt, az első ilyen alkalom szintén Jánoshalmán került megszervezésre.

Országos elkötelezettségét jelzi, hogy 2003-tól egy cikluson keresztül a KÉSZ elnökhelyetteseként szolgálta a szövetséget, ezt követően pedig egészen mostanáig az országos elnökség tagjaként vett részt annak munkájában. Több mint két évtizedes országos szerepvállalása során nemcsak a központi szervezet munkájához járult hozzá, hanem régióvezetőként a Bács-Kiskun vármegyében működő csoportok – a bajai, a keceli, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi közösségek – tevékenységét is segítette, támogatta együttműködésüket, és fontosnak tartotta, hogy a helyi csoportok az országos szervezet életében is aktívan részt vegyenek.

Külön említést érdemel a KÉSZ határon túli kapcsolatainak építésében vállalt szerepe. Amikor az országos elnökség napirendre tűzte a határon túli magyar keresztény közösségekkel való kapcsolatok felkutatását és kialakítását, Laci önkormányzati képviselőként szerzett tapasztalataira és vajdasági, illetve kárpátaljai kapcsolataira támaszkodva ajánlotta fel segítségét. Közreműködésével sikerült felkutatni a Vajdaságban a Keresztény Értelmiségi Kört, majd megszervezte a KÉSZ elnökségének vajdasági látogatását, amely fontos lépés volt a két szervezet együttműködésének kialakításában.
Szerepet vállalt a kárpátaljai keresztény közösségekkel való kapcsolatfelvétel előkészítésében is. Az önkormányzati testvérvárosi kapcsolatok révén szerzett ismereteire támaszkodva segítette a beregszászi közösséggel való találkozások létrejöttét.

Ezek a kezdeményezések túlmutattak az egyes alkalmakon: hozzájárultak ahhoz, hogy a KÉSZ országos szervezete élő kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a határon túli magyar keresztény közösségekkel.

Laci munkájának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a közösségépítést soha nem szűkítette le saját szervezetének kereteire. Jánoshalmán jó kapcsolatot ápol a helyi plébániával, a Fokoláre Mozgalommal, a Máltai Szeretetszolgálattal és a Szent József-közösséggel. Meggyőződése, hogy a keresztény értékek képviselete és a közös célok szolgálata együttműködésre hívja mindazokat, akik tenni akarnak a helyi közösségért.

Akik hosszú évek óta dolgoznak vele, egyenes, őszinte, elkötelezett és hűséges emberként jellemzik. Szavának és a tetteinek súlya van. Olyan vezető, aki tudja, mit akar, képes dönteni és másokat is magával tud ragadni. Közvetlensége, kedvessége és gyakorlatiassága mellett széles látóköre is meghatározó. Nem elégszik meg a tervek megfogalmazásával, hanem a megvalósításra összpontosít. Hisz abban, amit képvisel, és örömét leli a közös munkában.

Csizovszki László számára a KÉSZ-ben végzett szolgálat egyszerre jelenti a helyi közösség iránti hűséget, az országos szervezetért vállalt felelősséget és a Kárpát-medencei keresztény összetartozás erősítését. Munkájával nemcsak programokat és kapcsolatokat hozott létre, hanem közösségeket erősített, kezdeményezéseket indított útjára, és példát mutatott abban, hogyan lehet a hitből fakadó meggyőződést következetes cselekvéssé formálni.

Mindezekért tartja méltónak a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége arra, hogy a Csanád Béla-díjat 2026-ban Csizovszki Lászlónak, a jánoshalmi KÉSZ-csoport elnökének, a szövetség most leköszönő elnökségi tagjának adományozza, elismerve több évtizedes áldozatos közösségépítő és hitépítő munkáját.

Kedves Laci! Hálásan köszönjük mindazt, amit a jánoshalmi közösségért és a KÉSZ egészéért tettél, és Isten áldását kérjük további életedre, családodra és szolgálatodra!