Eucharisztikus Kongresszus: tanúságtétel a világ felé
"A papok nem csodabogarak, hanem olyanok, akik nagy kincset őriznek: az Istennel való barátságot. Ezt csak úgy tudják megosztani másokkal, ha hiteles életet élnek."
A „Legyetek tehát irgalmasok!” című beszélgetőkönyvben leírt, valamint az azonos című veszprémi, március 29-i KÉSZ-előadásban elhangzott mondatok határozottan illenek Fábry Kornél atyára. Meglátása szerint egy papnak is olyannak kell lennie, mint minden normális embernek. Mindent kell csinálnia, de fokozottan kell törekednie arra, hogy ne kövessen el bűnt. Mindennapi életének része a sportolás, a művészet, az autóvezetés, a baráti együttlét. Nem idegen tőle a fizikai munka sem, ha a plébánia szépítésénél erre van szükség. Vallja: fontos, hogy megállja a helyét mindenhol, ahol az emberek találkoznak vele.
Kornél atya hitelességét erősíti őszinte vallomása a családjáról és arról, hogyan hallotta meg Isten hívását a papságra, hogyan szakított előző életével, és mennyire fontos volt megtérésében a csendes szentségimádás, amit nagyon szeretne minden ember életének részévé tenni. Osztozik annak a hölgynek a látomásában, aki a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus magyarországi létrejöttéig az ország területén egyre több helyen felvillanó, majd az egész országot beborító, Istenért égő lángot látott. Kornél atya, akit Erdő Péter bíboros a kongresszus főtitkárává nevezett ki, szeretné, ha megvalósulna, hogy legalább minden negyedik településen legyen egy templom, ahová a nap minden órájában be lehet térni csendes szentségimádásra.
A 2020-as magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkáraként a kongresszus előkészítéséről, célkitűzéseiről, tervezett helyszíneiről beszélt részletesen, valamint arról, hogy mi az egyes plébániák, sőt az egyes emberek feladata a nagy eseménnyel kapcsolatban. Képeket villantott fel az 1938-as világkongresszusról, ahol még természetesen sokkal kevésbé fejlett technika állt rendelkezésre, mint napjainkban. Láthattuk a hatalmas tömegeket a tavalyi, Cebuban megrendezett világeseményen, a döbbenetes számú elsőáldozót, körmenetben részt vevő százezreket. Hihetetlen lehetőségünk lesz három év múlva, hogy bemutassuk hazánk hitéletét, hogy sok keresőt vonzzunk magunkhoz, ha hitelesen képviseljük vallásunkat, és megfelelően előkészítjük ezt a rendkívüli rendezvényt. Az előkészületekre máris számos példát hozott fel Kornél atya, de felhívta a figyelmünket, hol és hogyan vehetünk mi is részt az előkészületekben.
Mi a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus? – világméretű ünnepségsorozat az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére, egyben tanúságtétel a világ felé.
Kezdete 1874-re, egy francia hölgyhöz, Émilie Tamisier-hez nyúlik vissza. Ő kezdeményezte először az ünnepséget, de az első jelenlegihez hasonló, misékkel, körmenettel, szentségimádással megrendezett esemény 1881-ben, a franciaországi Lille-ben jött létre.
A kongresszus célkitűzése: Krisztus ünneplése az Oltáriszentségben, tanúságtétel a világ felé Isten végtelen szeretetéről, hitünk szent titkának megismertetése és megszerettetése, az eucharisztikus élet előmozdítása a hívek körében, hogy élő Krisztus-kapcsolatban élve, hiteles, tanúságtevő keresztényként legyenek jelen a világban Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségére.
Az előkészületek közé sorolható a három éven át pünkösdtől pünkösdig folytatott tematikák kidolgozása és megvalósítása. 2017-ben: az Eucharisztia, az egyéni élet forrása, 2018-ban: az Eucharisztia, az egyház életének forrása; forrás a világ életéért. 2018 őszén indul országjárásra a missziós kereszt a kongresszus szimbólumaként.
Személyre szabott feladataink is lesznek nekünk, tanúságtevő katolikus keresztény hívőknek. Ezek az ima, a személyes és folyamatos kapcsolat Krisztussal a gyakori szentségimádásban, és az egyház szeretete, amely a tanúságtevő, hiteles keresztény életben nyilvánulhat meg.
Demény Anna, a veszprémi KÉSZ-csoport tagja