Ferenc pápára és Bódi Mária Magdolnára emlékeztek Zalaegerszegen
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi csoportja április 24-én közös megemlékezést tartott a Mindszenty József Látogatóközponttal együttműködve. A rendezvény középpontjában a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa, valamint a boldoggá avatás előtt álló Bódi Mária Magdolna életpéldája állt.
A Mindszentyneumban megtartott eseményen elsőként Szalai Attila teskándi plébános idézte fel a Teremtőjéhez hazatért katolikus egyházfő alakját. Beszédében hangsúlyozta: Ferenc pápa személyében olyan pásztort vesztett el az egyház, aki Assisi Szent Ferenc szellemiségét követve különös figyelmet fordított a szegényekre, az elesettekre és az üldözöttekre. „Apostoli útjaival is azt igyekezett kifejezni, hogy az Egyháznak oda kell mennie, ahol a szükséget szenvedő, a társadalmi igazságtalanságok áldozataiként küzdő emberek vannak” – fogalmazott az előadó. Hozzátette: Ferenc pápa szolgálatát leginkább „közelség és gyengédség” jellemezte, amely valójában „Krisztus stílusa” volt a megtestesüléstől a kereszthalálig. „Ez a stílus a mi feladatunk is” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is, hogy Ferenc pápa távozásakor arra buzdított:
„Legyetek a remény zarándokai.”
Érdekes párhuzam, hogy Ferenc pápa éppen akkor távozott a mennyei Atya házába, amikor Krisztus feltámadása révén az evangéliumok éppen a reményről szólnak.
A közös imádság után Csengei Ágota, a Mindszentyneum tagintézmény-vezetője ismertette a Tiszteletreméltó Bódi Mária Magdolnához kapcsolódó helyi eseményeket. Ezt követően Süle Zsolt gimnazista elevenített fel történeteket a vértanú munkáslány életéből.
A történelmi Zala megye szülötteként Bódi Mária Magdolna az I. és II. világháború közötti korszakban a társadalom peremére szorultak reményévé vált. Lelkiségét és életpéldáját Szalontai István pókaszepetki plébános mutatta be az egybegyűlteknek. A Veszprémi Főegyházmegye papja kiemelte: Magdi életének legmeghatározóbb mozgatórugója az Isten iránti teljes, osztatlan szeretete volt, s ebből fakadt minden többi erénye.
„Különös gonddal viseltetett a környezetében élő, a hozzájuk hasonló vagy a még náluk is nehezebb sorban élők felé. Ha segítségnyújtásról volt szó, Magdi nagyon kreatív tudott lenni” – mondta a plébános.
Szalontai István párhuzamot vont Bódi Mária Magdolna és védőszentje, Lisieux-i Szent Teréz között, aki önmagát így jellemezte: „Nagyon kicsi lélek vagyok, aki csak nagyon kicsi dolgokat tud felajánlani a Jóistennek”, majd hozzátette: „Magdi életét a hétköznapi cselekedetek tették teljessé. Szerette a természetet, benne Isten szépségét fedezte fel. A szentmise, az Eucharisztia, az imádság mindennél előbbrevaló volt rövidke földi életében”.
„Milyen szép az élete annak, aki Isten közelében van!” – idézte Szalontai atya Magdi hitvallását. Hősiesen helytállva munkájában hirdette társainak a krisztusi tanítást. Földi zarándokútja utolsó pillanatában ártatlanságát védve áldozta életét hitéért.
Ferenc pápa hagyta jóvá azt a dokumentumot, amely Bódi Mária Magdolnát boldoggá nyilvánítja. A boldoggá avatására 2025. április 26-án került volna sor, de Ferenc pápa halála miatt az eseményt elhalasztották. Érdekesség, hogy a szertartás – eltérve a megszokott római gyakorlattól – a Veszprémi Főegyházmegyében valósul meg, hogy a hívek közelebb érezhessék magukhoz a vértanút.
Illés Csabáné, a KÉSZ zalaegerszegi csoportjának titkára