Háború árnyékában
„Bölcsességre van most szükség, hogy megőrizzük a békét és a biztonságot ebben a zavaros világban” – külpolitikai kérdésekről beszélgetett Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, Kiszelly Zoltán politológus és Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke az egyesület székesfehérvári fórumán november 23-án.
Tavaly novemberben indította útjára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt a KÉSZ-fórumot. Az elmúlt egy évben 13 helyszínen várták a szervezők az érdeklődőket, a felmerült témák pedig igencsak szerteágazóak voltak. Így például szóba került már az egészségügy, az oktatás, a keresztény értékek fontossága, az egyház és az állam ideális kapcsolata, illetve a média hatalmának kérdésköre is.
Az országos programsorozat legutóbbi állomásának Székesfehérvár adott otthont, ahol a Szent István Művelődési Házban Simicskó István országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezetője, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, volt honvédelmi miniszter, Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója és Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke beszélgettek.
Zachar Péter, a fórum moderátora bevezetőjében jelezte, olyan kérdésekben szeretnének elmerülni az est folyamán, melyek szinte mindenkit foglalkoztatnak. Látjuk, hogyan érintik Magyarországot a körülöttünk lévő globális folyamatok, s a kérdés az, miként lehet keresztény szemüvegen keresztül tekinteni a külvilágra? Készülve a beszélgetésre Benedek Elek Újévi fohász c. versének sorai jutottak az eszébe: "jókedv helyén átok, sírhalom". Mint mondta, ezek az 1913-ban íródott sorok nagyon borúlátóak. A „nagy mesemondóként” ismert népszerű író e mű születésekor még nem tudta, mi lesz a végkifejlete azoknak a folyamatoknak, melyek elindultak akkor a világban. Verse útmutatásul szolgálhat nekünk arra vonatkozóan, hogy merre érdemes elindulnunk. A vers gondterhes sorainak súlyát napjainkban is érezhetjük. Azt, hogy a békesség feszültséggel terhes.
Ehhez kapcsolódott az első kérdés Kiszelly Zoltánhoz: Vajon a 21. század kezdetén, amikor azt hittük, hogy a klasszikus háborúk korszaka véget ért, fel kell-e készülnünk egy újabb globális összecsapásra?
A politológus válaszában kifejtette: minden évszázadban van egy nagy háború, ami meghatározza az évszázad erőviszonyait. Gondoljuk csak a mohácsi csatára, a harmincéves háborúra, a spanyol örökösödési háborúra, a világháborúkra. Az, hogy most az orosz–ukrán háború egy újabb „nagy konfliktus” lesz-e, ami meghatározza századunk hatalmi erőviszonyait, még nem tudhatjuk, de ha szerencsénk van, akkor „csak” gazdasági háborúról beszélhetünk.
Amíg hazánk a nyugati integráció tagja, addig egy klasszikus háború nem elképzelhető. Ha a szövetségi rendszerek átalakulnak vagy új világrend köszönt be, más helyzet áll elő, de ez most minket nem fenyeget.
A nagy konfliktusok korát éljük, amikor gazdasági konfliktus igen, hidegháború talán, forró háború viszont a mi térségünkben kevésbé valószínű.
– Kik lehetnek a centrumai e szembenálló tömbök halmazának? Úgy tűnik, mintha egy globális észak és egy globális dél közötti szembenállás kezdene kialakulni, melyben észak vezetője az Amerikai Egyesült Államok, de vajon ki lehet a déli tömbben a vezető hatalom? – tette fel a kérdést Zachar Péter.
– Nem beszélhetünk globális északról vagy globális délről, inkább azt mondhatnánk, hogy van egy USA által vezetett integráció, amelynek 40–50 ország a tagja, a másik oldalon pedig én Kínát látom, mely a déli országokat maga mögé akarja állítani – reflektált Kiszelly Zoltán. – Mindenképpen Kína és az USA az a két nagyhatalom, mely meghatározza századunkat gazdasági és technológiai szempontból.
Ekkor hangzott el egy fontos kérdés: Vajon hol lesz Oroszország helye az átalakuló új világrendben? Az Európai Unió és az USA által alkalmazott szankcióknak milyen következményei lesznek, ki lehet-e békülni Oroszországgal békekötést követően?
Simicskó István szerint természetesen mindig ki lehet békülni. Látható, hogy az Egyesült Államok jelenlegi stratégiája Oroszországot leválasztani az Európai Unióról, sőt egész Európáról. Ez nem a legbölcsebb politika az Államok részéről, hiszen az igazi vetélytárs a globális főhatalomért Kína lesz, nem Oroszország, viszont az oroszok rendelkeznek a világ második legerősebb hadseregével, amiről nem szabadna elfeledkezni.
– Magyarország békepárti, nem küldünk harcoló alakulatokat sehova sem, viszont segítünk azoknak, akik tényleg a háború elől menekülnek
– mondta a KDNP frakcióvezetője. – Fontos az energia-biztonság, hiszen rá vagyunk utalva az energiaforrásokra. Bölcsességre van most szükség, hogy megőrizzük a békét és a biztonságot ebben a zavaros világban.
Arra a kérdésre pedig, hogy vajon a magyar kormány által előtérbe helyezett békenarratívához hogyan viszonyul a magyar hadsereg fejlesztési programja, így válaszolt: – Ifjúkorom óta harcművészetekkel foglalkozom. Az ókori Kínában a régi írásjelek közé bepillantva azt látjuk, hogy a béke szimbóluma egy lándzsát tartó katona. Ez azt kifejezi ki, hogy mindig szükség van arra, hogy készenlétben álljunk. A gonosz mindig támadni fog. Ezért szükség van valamilyen önvédelmi képességre.
A különböző államok létrejöttének is az volt az egyik oka, hogy fenntartsák a biztonságot: a kívülről jövő és a belső támadásokat is megakadályozzák. Fontos kérdés, hogy a magyar honvédség mire lesz képes egy külső támadás ellen. Régen a háborúk hadüzenettel kezdődtek, aztán jött a döntő ütközet, majd a béketárgyalás. Ma már más a helyzet, több tényező játszik szerepet: a pénzügyi zsarolás, az akarat rákényszerítése a célországokra. A finom és puha eszközök egyaránt működnek. Ilyen szempontból mondhatjuk, hogy folyamatos háborúban élünk, folyamatos hadviselés van, érezzük a nyomásgyakorlást.
Simicskó István felvázolta a Zrínyi 2026-program lényegét. Jelezte, hogy a 2016-os kezdet óta a fejlesztési program kadétképzésébe 150 középiskola csatlakozott. A statisztikák szerint a végzett kadétok 60–70 százaléka a magyar honvédséget választja hivatásul.
Kiszelly Zoltán rámutatott arra a tényre, hogy az utóbbi években
fordulat történt a migráció, valamint a háború és a béke kérdésének a megítélésében Amerikában és Nyugat-Európa legtöbb országában is. Az emberek többsége már úgy gondolkozik, ahogy Magyarország: nem fegyverrel kell megoldani a problémákat, hanem béketárgyalásokra van szükség.
Magyarország tehát egy olyan alternatívát kínált a kezdetektől, amelyet a nyugat-európai lakosság nagy része mára már támogat. Az sajnálatos jelenség, hogy a globalisták olyan szivárvány koalíciókat hoznak létre az európai országokban, amelyek meg akarják akadályozni a józanság érvényesülését.
– Hogyan lehet további országokat megnyerni annak az ügynek, hogy ne Európában kelljen a migrációs problémával szembesülni? – tolmácsolta a moderátor a jelenlévők egyik kérdését.
A frakcióvezető erre azt válaszolta, hogy oda kell menni segíteni, ahol a bajok keletkeznek, nem szabad a bajokat hozzánk hozni. Erre jó példa a Hungary Helps-program. Kiszelly Zoltán hozzátette: „nemcsak arról beszélünk, hogy nem akarunk migránsokat, hanem a Hungary Helps-programmal igent is mondunk rá, hiszen a keresztény felebaráti szeretet erre szólít fel minket. Viszont van egy lényeges gazdasági szempont is: ha itt, Európában kell ellátnunk egy menekült családot, az sokkal többe kerül, mintha azt az ő lakóhelyükön tesszük”.
A kereszténydemokrata politizálás jelentőségéről beszélve Simicskó István kifejtette: „A mi programunk az örökkévalóság programja. Támogatjuk a történelmi egyházakat, több ezer templomot és több száz plébániát újítottunk fel. Egyre több iskolát, szociális intézményeket, kórházakat vesznek át az egyházak. Az egyház az állami felelősségvállalásban is részt vesz. Fontos, hogy jó legyen az Istennel való kapcsolat. Van feladatunk a hit megerősítésében is. Magyarország egy olyan világítótornya a kereszténységnek, amiből nagyon kevés van Európában” – hangsúlyozta. Majd hozzátette:
az európai keresztény civilizáció most lejtőn van, így most különösképp szükség van a hitünkre. Minden civilizáció valamilyen vallási talapzatra épül. Ha ezt a talapzatot nem erősítjük meg, akkor elporlad, és az építmény feldől. Meg kell erősítenünk a hitünket, mert ez adja a mi lelki fundamentumunkat és a civilizációnk igazi erejét is.
– Beszélhetünk-e arról, hogy Európában vallási háborús helyzet van kialakulóban? – tette fel az újabb hallgatói kérdést Zachar Péter.
– Nagy veszélyt jelent, ha valaki egy másik kultúrából érkezik, és nem azonosul a befogadó ország kultúrájával, hanem egy párhuzamos kultúrát tart fent, ezen felül nem a közösség céljait építi, hanem a saját céljait követi” – válaszolta Kiszelly Zoltán. Véleménye szerint: ha állampolgárságot adunk azoknak, akik nem a mi érdekeinket szolgálják, akkor az egy idő után igen nagy bajt okozhat, gondoljunk csak Németországra. A saját érdekeinket kell védenünk és támogatnunk azokat, akik ebben mellettünk állnak – fejtette ki álláspontját.
– A huszonnegyedik órában van a keresztény Európa, s kérdés, hogy el fog-e esni. Magyarország az utolsó bástyaként van jelen – zárta figyelmeztetésével a fórumot Simicskó István.
Temesvári Márta