Idvezlégy kegyelmes Szent László király
A KÉSZ nyíregyházi csoportjának tagjai részt vettek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évi központi rendezvényein.
A Szent László-ereklye ünnepélyes fogadása Nyíregyházán
A KÉSZ nyíregyházi és régiós helyi csoportjainak tagjai történelmi esemény részesei lehettek, amikor 2017. június 23-án Nyíregyházán köszönthettük hazánk harmadik legfontosabb nemzeti ereklyéjét, a Győrben őrzött Szent László-koponyacsontot, amelyet Veres András győri megyéspüspök és Bognár István, a győri székesegyház plébánosa, az ereklye őre is elkísért. Az ereklye őre, a mindenkori győri székesegyház plébánosa, aki nélkül a relikvia nem mehet sehova. Bognár István atya örömét fejezte ki, hogy az ereklye 410 év utáni első utazásának ő is részese lehetett.
Amikor 1993-ban Szent II. János Pál megalapította az Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, Szent Lászlót jelölte ki védőszentjének. Talán éppen azért, mert ezen a vidéken, a mi egyházmegyénk területén oly sok minden történt Szent László életében. Gondolok itt a szabolcsi zsinatra, amely nem pusztán egyházi gyűlés volt, hanem egyfajta országgyűlés is. Törvényeket hoztak az egyházi és a világi életre vonatkozóan.
Az ereklyét városunk főterén ünnepélyes keretek között fogadta Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, majd a zsúfolásig megtelt Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban helyezték el, ahol a főpásztor köszöntője után Veres András – megyénk szülötte – mutatott be ünnepi szentmisét. A szentmisén Bosák Nándor nyugalmazott megyéspüspök, Seregély István nyugalmazott érsek, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, egyházmegyés papok, valamint városi elöljáróságok is részt vettek.
A főpásztor Szent László király hitét állította példaként a hívek elé, aki Isten szeretetéért végtelen hálás tudott lenni, amit egész életével, munkálkodásával kifejezett. – Nem véletlen tehát, hogy már életében szentként tisztelték. A magyar uralkodó megtalálta a módot, hogyan lehet, hogyan kell Isten szeretetére válaszolni. Történelmünk nagyjai között megkülönböztetett módon tiszteljük őt. Történészek állítják, hogy a 18–19. századig ő volt a szent király a magyarság számára. Minden bizonnyal azért tekintettek fel rá szegények és gazdagok egyaránt, mert olyan végtelen alázat nyilvánult meg az ő életében, amely csak azzal a szeretettel hozható kapcsolatba, melyet megismert Isten szeretetéből. Nem első akart lenni, hanem alázatos szeretettel a népe szolgálatába állt – hangsúlyozta Veres András.
Veres András prédikációja itt teljes terjedelmében meghallgatható:
A szentmise előtt és után a híveknek lehetőségünk volt egyéni tiszteletadásra az ereklye előtt, majd Bognár István tartott előadást, végül Szent László király tiszteletére rendezett imaórával zárult a rendkívüli ünnepi esemény.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évi központi ünnepsége Szabolcsban
Szabolcs községben, a Szent László király által 1092-ben összehívott szabolcsi zsinat helyszínén folytatódott az ünnepségsorozat június 24-én. A Szent László-koponyacsont-ereklye jelenlétében mutatott be ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Az eseményen jelen volt Magyarország apostoli nunciusa, részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túli katolikus egyházmegyék püspökei, az egyházmegye papjai, közjogi és világi méltóságok.
Az ereklye fogadása után Krakomperger Zoltán plébános, teológiai tanár tartott katekézist az ünnep egzisztenciális jelentéséről. Az ünnep fontossága, hogy tudatosítja bennünk létünk értelmét: egységet alkot, megőrzi a múltat, utal a beteljesedésre, előlegezi a jövőt és cselekvésre szólít fel.
A katekézis után szentmise következett a Szabolcs település közvetlen közelében található földvár mellett felállított tábori oltárnál, amelynek kezdetén Palánki Ferenc megyéspüspök, mint házigazda köszöntötte a jelenlévőket. – Miben tudjuk követni Szent Lászlót? – tette fel a kérdést püspök atya. – Nem követhetjük a csodatetteiben, az ország építésében, de követhetjük Isten országának építésében ott, ahol élünk. Ragaszkodjunk a keresztény értékeinkhez, katolikus hitünkhöz, és szívünk mélyén, környezetünkben építsük Isten országát. Ezen az ünnepen visszaemlékezve a 925 évvel ezelőtti eseményre kérjük Szent László közbenjárását és Isten áldását népünkre, nemzetünkre, egyházunkra – fejezte be köszöntőjét Palánki Ferenc.
Erdő Péter bíboros prédikációjában Máté evangéliumának arról a szakaszáról elmélkedett, amely a törvényről szól:
– Melyik a legfőbb parancs a Törvényben? Nagy súlya volt ennek a kérdésnek Jézus korában is. Ha Jézus egyet kiemel, a többit jelentéktelennek mondja, ellene fordíthatók a hívők, mondván: ez lebecsüli a törvényt.
De milyen Jézus válasza? Ügyesen kibújik a provokáció csapdájából? Talál egy mentőötletet? Egyáltalán nem, hanem válaszával felülemelkedik a kérdezőnek az egész világán. Mert nem arról beszél, hogy melyik a fontosabb és a kevésbé fontos, hanem arról, hogy mi a legfontosabb az egész törvényben.
Azt mondja, hogy a legfontosabb a szeretet Isten és ember iránt. Úgy idézi a kettős parancsot, ahogyan az az ószövetségi törvényben található. Hiszen mind a kettő, a „szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből” (MTörv 6,5) és a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” (Lev 19,18) megtalálható a mózesi törvényben. Ezt a kettőt hangsúlyozza Jézus. Nem tagadja az összes többi parancsot, nem azt mondja, hogy ezt a kettőt tartsátok meg, a többi nem fontos, hanem azt mondja: ez a legfontosabb az egészben. Ki vitatkozhat ezzel, hiszen minden vallásnak minden előírása ezt kell, hogy szolgálja.
– Ezzel a feladattal nézett szembe Szent László király is, aki meg akarta szilárdítani hazánkban a keresztény életet. Gondoskodni akart arról, hogy a különböző népek és közösségek békésen éljenek együtt, és a kisebbségek iránti türelmet össze lehessen egyeztetni az egész társadalom életének ritmusával. A szabolcsi zsinat határozatait az egyháztörténelem kánonoknak nevezi, és az egyházi fegyelem belső előírásainak tekinti. Ugyanakkor szövegük Szent László király törvényeinek gyűjteményében maradt fenn, gyakorlatilag világi törvény módjára – mondta Erdő Péter prédikációjában.
A szentmisét követően Csegei László, a község polgármestere szólalt fel, végül Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Szent László életét bemutató emlékévi kiállítást nyitotta meg, amelyet a Mudrány-kúriában megtekintettünk.
Leírhatatlan érzés volt részt venni az ünnepségeken azzal a tudattal, hogy 1092-ben zsinatot tartottak a Tisza bal partján Szabolcs községben Szent László vezetésével, majd 925 év elteltével ismét a Tisza bal partján találkozhattunk Szent Lászlóval a koponyacsont-ereklyében.
szöveg: Franczelné Bor Mária, a nyíregyházi KÉSZ-csoport elnöke
fotók: Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese