Mert nem csak magadnak születtél
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) alapításának harmincadik évfordulójára emlékezett szeptember 14-én az Országház Felsőházi termében. A jubileumi év alkalmából rendezett kongresszuson az egyesület tagjai együtt ünnepeltek határon túli magyar társzervezeteikkel, valamint több világi és egyházi közméltósággal.
– Keresztény magyarként ma alaptapasztalásunk, hogy Európában és a világban egyfajta Dávid–Góliát-küzdelem folyik, amiben a magyar nemzet és vezetői, ha nem is nagyságukkal és harci erejükkel, de kellő elszántsággal és Krisztus iránti hűséggel szerepelnek a nem esélytelenek oldalán. Örömteli az, hogy a kommunista diktatúra bukása után harminc esztendővel van KÉSZ. Örömteli az, hogy van keresztény hitet és értékeket bátran megvalló és védelmező politikai erő és akarat hazánkban. A mai napon létezésünkért és megmaradásunkért adhatunk hálát Istennek, aki a történelem uraként oly sokszor megmutatta, hogy nem a Góliátok, hanem bizony az őbenne bízó Dávidok az igazi győztesek – fejezte ki háláját és örömét Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke köszöntőjében.
1989, az egyesület alapításának éve mozgalmas, meghatározó esztendő volt hazánk és a Kárpát-medence történetében. A csodák éveként is emlegetik. – Úgy vélem, 1989-ben a Magyarok Nagyasszonya is észlelte a Kárpát-medencei szükséghelyzetet, és közbenjárt a csodás átalakulás érdekében – mondta felszólalásában Galgóczy Gábor, a KÉSZ társelnöke. – A KÉSZ megalakulását és harmincéves működését szemlélve a Szentlélek támogató ereje mindannyiunk számára nyilvánvaló. Egyesületünk alapelvét kongresszusunk mottója is tükrözi: „Mert nem csak magadnak születtél” (Csanád Bélának, a KÉSZ alapítójának Vers születésnapra c. költeményének kezdő sora, a szerk.). A legfontosabb számunkra, hogy megmaradtunk az eltelt harminc esztendő alatt, és folyamatosan növekszünk, nem szakadtunk részekre, eszmeiségünk szilárd, szeretetközösségben élünk, hitelesen evangelizálunk és hatással vagyunk az egész Kárpát-medencére – fűzte tovább gondolatait a társelnök.
A KÉSZ XII. kongresszusán felszólaló előadók bemutatták, hogyan látták az elmúlt három évtizedben a KÉSZ tevékenységét a kereszténység és a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában, és rámutattak arra, milyen feladatok megvalósítását tartják szükségesnek.
Kövér László házelnök üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a KÉSZ mindig támogatta a kormány nemzeti összetartozást erősítő törekvéseit. Arra kérte a kongresszus résztvevőit, hogy segítsék a felelős magyar politikát, hogy tartani tudja a jó irányt a közös történelmi célok felé.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek rámutatott arra, hogy a KÉSZ megalakulásakor megtalálta a világiak küldetését a megújulási folyamatban: olyan civil szervezet jött létre, amely egyházi irányítástól függetlenül, de a II. vatikáni zsinat szellemiségét követve tevékenykedik.
Orbán Viktor miniszterelnök előadásában örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt harminc évben a KÉSZ mindig harcostársa volt azoknak a törekvéseknek, amelyek a keresztény szabadságot, a kereszténydemokrata utat választó Magyarországot igyekeztek megvalósítani.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke megelégedettségét fejezte ki a KÉSZ ökumenikus küldetésével kapcsolatban, majd párhuzamot vont a kiválasztott nép száműzetése, vándorlása, küzdelmei és új hazára találása, valamint Magyarország harminc évvel ezelőtti átalakulása között. Albert Schweitzer példájával utalt arra, hogy az elefántcsonttoronyba zárkózó értelmiségi öntudat és a felebaráti szereteten alapuló értelmiségi lét között milyen óriási a távolság.
Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszédében a keresztény értelmiségi szókapcsolat jelentését elemezve a legfőbb parancsot idézte a hallgatóság elé: „szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből”. Mint fogalmazott, Krisztus követése e parancs megtartására hív, ezért kereszténynek lenni elemi módon értelmiségi, értelmes tevékenység.
Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ korábbi elnöke korunk nagy vitákat kiváltó, a keresztény gondolkodástól távol álló ideológiákat, törekvéseket vette sorra. Kifejtette, hogy a KÉSZ-nek ezekre a kérdésekre egyértelmű, keresztény válaszokkal kell rendelkeznie, a keresztény értelmiség nem hagyhatja el őrhelyét ebben a kiélezett helyzetben. Küzdelmében pedig hatékonyan kell használnia napjaink médiaeszközeit.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita ünnepi gondolatait – halaszthatatlan római szolgálattétele miatt – Makláry Ákos KÉSZ-elnök olvasta fel. Üzenetében a zsoltáros lelkiségét vázolta fel, aki alázattal, tettre készen, teljes szívvel áll az Isten előtt. Ugyanígy állhattak Csanád Béla és munkatársai 1989-ben tettreKÉSZ-en hazánk szolgálatára, melyet töretlen lelkesedéssel követnek ma is a szövetség tagjai.
Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke Felelősség, bátorság, áldozat című előadásában felhívta a figyelmet a nemzeti összetartozás jelentőségére. Véleménye szerint nagy veszélyt rejt magában a széthúzás, és az olykor gyűlöletbe forduló kommunikáció. Egy érzelmileg túlfűtött állapotban könnyen tévútra térhetünk.
Popovics Béla tanár, kárpátaljai helytörténész rámutatott arra, hogy milyen nehéz megőrizni hűségünket magyar és keresztény identitásunkhoz az elszakított történelmi régiókban az asszimilációs törekvések és korunk egyéb veszélyei között. Kitért a szabadság és a függetlenség fontosságára, az anyaországi segítség szükségességére és a kishitűség távoltartására.
Pálmai Tamás, a KÉSZ elnökségének tagja beszédében kifejtette, hogy az egyesület mindennapjaiban a kinyilatkoztatáson alapuló öröm és derű jelenléte elengedhetetlenül fontos szerepet játszik.
A kongresszus keretében elismerő díszoklevelek átadására is sor került olyan KÉSZ-tagok számára, akik a szervezet életének különböző területein kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Díszoklevelet vehetett át Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök és Berán Ferenc plébános lelkipásztori munkájuk elismeréseként, Fejéregyházi Sándor a közelmúltban létrejött budaörsi, Suba György és neje, Suba Györgyné pedig a jászberényi KÉSZ-csoport példamutató csoportvezetői szolgálatáért. Elismerésben részesült a nyíregyházi csoportból Gollerné Konyári Irén, a jövő nemzedékeinek a keresztény értelmiségi utat példaként felmutató, az ifjúsággal gyümölcsözően együttműködő tevékenységéért, a soproni Horváth János hosszú éveken keresztül az elnökségben végzett, a szervezet országos érdekeit mindig szem előtt tartó, áldozatos munkájáért, és Hajdu Edit a kecskeméti csoportban, valamint az országos szervezetben végzett kiemelkedő tevékenységéért. Kitüntetést kapott továbbá Viski-Latorné Dögei Edit a törökszentmiklósi csoport vezetőjeként a keresztény/keresztyén felekezetek együttműködését segítő szolgálatáért, Rochlitz Bernadett, a JEL c. folyóirat főszerkesztője és Szabó Károly a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör elnöke.
A rendezvényen bemutatott, a keresztény értelmiség hivatásáról szóló kisfilm itt megtekinthető:
2019-09-16
SJ