Mesterséges intelligencia – barát vagy ellenség?
„Az emberiséget szolgálja, mint Isten adománya, vagy egy önmagunk felé fordított fegyverrel van dolgunk?” – hangzott el a mindenkit foglalkoztató kérdés a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt országjáró programsorozatának október 5-i állomásán. A KÉSZ-fórum miskolci programján Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke és Karacs Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi docense vették górcső alá a mesterséges intelligencia mindennapjainkra gyakorolt hatásait.
A fórum Miskolcon is közös imával kezdődött, ám ezúttal rendhagyó módon Juhász Ferenc plébános a mesterséges intelligenciát (MI) kérte meg arra, készítsen egy imát kifejezetten erre az alkalomra. Az MI által írt ima a fórum jelmondata is lehetne: „bölcsen és felelősségteljesen használják ezt az eszközt az emberiség javára, ne visszaéljünk ezzel a technológiával, hanem mindig tartsuk szem előtt az emberi értékeket és jogokat. Ne engedjük magunkat a mesterséges intelligencia által generált manipulációk által befolyásolni, hanem maradjunk hűek Istenhez és egymáshoz.”
Karacs Kristóf fontosnak tartotta a fórum elején kiemelni, hogy akkor, amikor ma mesterséges intelligenciáról beszélünk, már egy bizonyos szintű mesterséges intelligenciára gondolunk, ami éppen most van kialakulóban, ugyanakkor már sokkal alacsonyabb szintű MI-k is vannak, amik régóta az életünk részei. – Gondoljunk csak a mosógépünkre, ami beállítja az aktuális mosóprogramot, vagy a helyesírás-ellenőrzőre, ami kijavítja a hibánkat. Összességében azonban elmondható, hogy megjelenésükkor mindig örülünk ezeknek a fejlesztéseknek, és nagyon lelkesek vagyunk. Kicsit később viszont bosszankodunk, mint például az autokorrekt használatakor, amikor teljesen más szót illeszt be az adott szövegkörnyezetbe, mint amire mi gondoltunk.
Makláry Ákos kiemelte, a beszélgetésük elején tisztázniuk kell, hogy valójában intelligencia-e, amit most vizsgálunk, ami körbevesz minket? Alapvetően óriási adathalmaz feldolgozásáról van szó, így felmerül a kérdés, mondhatjuk-e, hogy ez intelligencia? Mitől több ez, mint egy szimpla adathalmaz-kezelés?
– Volt bőven alkalmam arra, hogy megnézzem, mit mond erre a szakirodalom – fogalmazott Karacs Kristóf. – Több mint száz definíció létezik erre, amelyek jelentősen különböznek egymástól. Hajlamosak vagyunk arra, hogy várunk valamit a gépektől, és ha azok ügyesebben válaszolnak, mint vártuk, akkor azt mondjuk, hogy intelligensek. Nacsa Lőrinc a tanulékonyságot emelte ki. – Onnantól kezdve tartunk valamit MI-nek, amikor picit többet nyújt, mint a be- és kikapcsológombra való reagálás, és könnyebbé teszi az életünket. Alapvetően ezért kezdett el az ember gépesíteni, ezért találta fel a tüzet, hogy megkönnyítse a mindennapjait. Az már más kérdés, hogy mi történik akkor, ha függők leszünk, és a gép uralkodik rajtunk, nem pedig fordítva.
Öntudatra ébredés
A KÉSZ elnöke feltette a legtöbbeket foglalkoztató kérdést a mesterséges intelligencia kapcsán: öntudatra ébredhet-e az MI? Az emberek intuitívak, tudnak súlyozni körülményeket, van az embernek igazságérzete, egyszóval lelke. A gép, amely felfoghatatlan adatmennyiséggel dolgozik, képes-e arra, hogy ezeket a tulajdonságokat megtanulja, emberi öntudatra ébredjen?
– Ha azt értjük öntudatra ébredésnek, hogy az akaratunk ellenére másik irányba tud minket befolyásolni, akkor a válasz igen. Most is a „Waze” mondja meg, merre kell mennünk, egy másik applikáció, hogy melyik üzletben a legolcsóbb a zöldség, vagy hol kell fel- és leszállnunk a buszról egy ismeretlen városban. Sajnos lehet egy olyan egészségtelen állapot, amikor már túl nagy befolyással lesz az életünkre – emelte ki Nacsa Lőrinc. Karacs Kristóf egy ’90-es években történt sakkjátszmát hozott példaként. Ekkor történt ugyanis, hogy a sakkvilágbajnokot megverte egy gép, egy MI. – Akkor megkérdezték a sportolókat, mit gondolnak a gép játékáról. Azt mondták, az MI-t másképp kell megverni, mint az embert, mert tőle csak logikus lépéseket várhatunk, így egyedül az intuitív technika alkalmazásával tudjuk őt legyőzni – részletezte. Kiemelte, tudja, hogy a gépek öntudatra ébredése sok emberből félelmet váltanak ki. – Ennek körbejárásához vissza kell mennünk oda, hogy tisztázzuk, mit jelent embernek lenni?
A tanulás akkor tud megtörténni, ha van célfüggvénye a gépnek. Egy gép csak célfüggvénnyel tud tanulni, szemben egy emberrel, aki szabad akaratból. Amíg ezt a célfüggvényt az emberek ügyesen állítják be, addig nincs baj. A probléma ott kezdődik, ha megengedjük a gépnek, hogy ő állítsa be a célfüggvényét.
Makláry Ákos rámutatott, az emberekben félelem van a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: „tényleg van okunk félni?” – kérdezte.
– Igen – vágta rá Nacsa Lőrinc. – Akkor, ha nem mi irányítjuk az eszközt, hanem az eszköz irányít minket. Ebben az esetben ugyanis – mivel a gép érzelemmentes – el fognak veszni az emberi kapcsolataink. Sajnos ma már le tudunk élni úgy egy napot egy nagyvárosban, hogy egyetlen emberhez sem kell szólnunk: fülhallgatóval elsétálunk a munkahelyünkre, vagy felszállunk a buszra, bezárjuk az irodánk ajtaját, ahol egész nap a gép előtt ülünk, érintésmentesen megrendeljük az ebédünket, majd hazamegyünk. Ilyen szempontból igenis van félnivalónk.
– Jobb félni, mint megijedni – kezdte Karacs Kristóf. – Inkább tartsunk tőle, – mert van mitől – de nem szabad démonizálni a mesterséges intelligenciát.
Nagyon fontos, hogy előre nézzünk, és készüljünk, ahelyett, hogy pánikhangulatot keltünk.
A düh, a harag egy-egy érzés. Én úgy tanultam, hogy az érzés spontán emberi reakció. Az, hogy spontán reagáljon egy gép, elképzelhetetlen, a mozifilmek ezért sem reálisak. Akkor viszont, ha a gépbe beprogramozzuk, hogy egy adott helyzetben legyen dühös, mert az emberek dühösek szoktak lenni, akkor igen, semmi jóra nem számíthatunk.
Kinek a kezében van az irányítás?
– Hogyan lehet majd eldönteni, hogy az adott szellemi terméket ki alkotta, az ember, vagy az MI? – tette fel a kérdést Makláry. – Az MI által elkészített anyagoknak szellemi tulajdonjoga igen problematikus kérdéskör, amin jelenleg is dolgoznak a jogászok. Az a félelmetes, hogy most már csak a gyanú ébred bennem, ha elolvasok egy szöveget, hogy ezt vajon ember, vagy mesterséges intelligencia készítette-e. És ez a gyanú is több bekezdés után támad csak bennem, holott öt évvel ezelőtt egyértelmű volt pár szó után. Tehát fejlődik – emelte ki Karacs. – Általában onnan tudjuk felismerni ezeket a szövegeket, hogy hosszabb választ ad egy kérdésre, mint amit az ember mondana, és sokkal alaposabb is. De ezek a jelek is hamarosan el fognak tűnni.
Azt gondolom, igenis szükség van arra, hogy törvényi keretet szabjanak, amiket országonként kell megalkotni. Magyarország példát mutat e tekintetben.
– Van egy Mesterséges Intelligencia Koalíciónk, aminek több mint 400 tagja van – hangsúlyozta Nacsa. – Sok jogi, közigazgatási kérdés van még, amit tisztázni kell.
A beszélgetés résztvevői azzal összegezték a miskolci fórumot, hogy a mesterséges intelligencia az emberi munka gyümölcse, amelynek használatához mértékletesség, önkontroll és tudatosság szükséges. Nem társnak, nem mindenhatónak kell tekintenünk rá, hanem kellékként, akárcsak egy késre, mely nemcsak fegyver lehet, hanem egy olyan eszköz, amivel alkotunk, lehetőséget teremtünk a fejlődésre.
Muntyán Bernadett
A fórumokkal kapcsolatos további információk ITT érhetők el.
A teljes beszélgetés visszanézhető lesz a KÉSZ YouTube-csatornáján.