Szent Adalbert-díj 2023
Jakab Eleonórának, a beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének adományozta a KÉSZ a Szent Adalbert-díjat 2023-ban a csoport létrehozásában és folyamatos, tartalmas működtetésében, különösen az orosz-ukrán háború idején tanúsított helytállása elismeréseként.
A díj átadására a KÉSZ küldöttgyűlésén került sor november 11-én. Az ünnepségen elhangzott méltatás:
1961. december 21-én Majoros Béla és Kishegyi Mária Magdolna családjában leánygyermek született, aki a keresztségben az Eleonóra nevet kapta. Édesapja és édesanyja is tanítók voltak. Mindketten aktív, életük végéig különböző kárpátaljai magyar iskolákban tanították betűvetésre a gyerekeket több mint negyven évig. Nórát egyedüli gyermekként nevelték. Munkácson volt elsőáldozó. Iskolai tanulmányait az elsőtől a tizedik osztályig a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában végezte. Ez az iskola az egy tömbben élő magyarság bázisiskolája volt abban az időben, s meghatározó oktatási intézmény mind a mai napig. 1979-ben aranyéremmel érettségizett.
1980 és 1985 között az Ungvári Állami Egyetemen tanult. Az egyetem elvégezése után biológusi, illetve biológia-kémia szakos tanári diplomát szerzett. Tankönyveket fordított ukránról magyarra. Idén, 2023-ban elvégezte a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye által szervezett Felnőtt Teológiai Képzést, így már hitoktatásra is jogosult lett.
Kenyérkereső pályáját a felnőttképzésben kezdte. Első munkahelye a Beregszászi Dolgozók Esti Iskolája volt. Az 1986-os év mozgalmas volt az életében, ekkor ismerkedett meg a Csernobilból kimenekített gyermekeknek szervezett speciális táborban későbbi férjével is, Jakab Sándorral.
Nóra a házasságkötés után vette fel a Jakab vezetéknevet. 1986 szeptemberétől ugyanabban az iskolában kapott biológia-tanári állást, ahol saját iskolai tanulmányait is folytatta. Hét éven keresztül tanított itt, s közben két lányuk született, Annamária és Csilla.
Nóra a szülési szabadság letelte után a Beregszászi Magyar Gimnáziumban dolgozott alapítótanárként, itt huszonöt éven át tanított biológiát. A gimnáziumi évekkel párhuzamosan a szárnyait bontogató Beregszászi Tanárképző Főiskolán is kapott órákat. Az intézmény elnevezése ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amelynek kötelékében adjunktusként dolgozik, a biológia tanításának módszertanát adja elő.
Biológiatanárként a főiskola által alapított felsőfokú szakképzési intézményben tanít a mai napig. Több éven át volt a Beregszászi Egészségügyi Szakiskola, mostani nevén az Egészségügyi Koledzs felvételi bizottságának tagja.
Részt vett a közéletben is: Három évig volt a Beregszászi Járási Tanács képviselője.
Kitüntetettünknek volt egy további említésre méltó megbízatása is: a magyarországi Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának beregszászi kihelyezett tagozatának tagozatvezetői tisztségét töltötte be tizenkét éven keresztül.
Nóra a Szovjetunióban született. Élete első harminc évében ennek az államalakulatnak ateista propagandáját tapasztalta a környezetében, viszont családja, és velük együtt ő maga is mindvégig kitartott a hite mellett. Az 1940-es évektől kezdve megszűnt a papi képzés, az utánpótlás, sok templomot bezártak. Amikor már viszonylagos vallásszabadság lett Kárpátalján, addigra a papok megöregedtek, megfáradtak. A szorongattatás után a lelki élet újraéledéséhez több évtizedre volt szükség, ebben missziós papok is segítettek. Épp Michels Antal plébánosi szolgálata idején merült fel a keresztény értelmiségiek civil szervezetbe való tömörülése. Ő maga bíztatta Nórát az ebben való aktív szerepvállalásra. Végül 2015-ben került sor az alakuló ülésre, s Nóra immár nyolc éve vezeti a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége beregszászi szervezetét.
A rendszeres gyűlések mellett évi tevékenységük, rendezvényeik között vannak kulturális események, megemlékezések, emlékműsorok, koszorúzások, egyházi ünnepségek, kiállítások, karitatív jellegű tevékenységek. Rendszeresek a pünkösdi hangversenyek, visszatérő a magyarsággal kapcsolatos nemzeti ünnepek méltatása, különösen a magyar kultúra napján, az 1848−49-es magyar szabadságharc megemlékezésein, a nemzeti összetartozás napján, az ’56-os forradalom emléknapján.
Ennek a rengeteg KÉSZ-programnak a szervezése Nórának nem kis erőfeszítésébe került, aki akkor is helytállt, amikor legközelebbi, súlyos beteg hozzátartozóit kellett hónapokig ápolnia. Ő volt a kezdeményezője a Szeretethíd-akciónak, amelynek keretében a református egyházzal közösen takarította ki a KÉSZ-csoport a város egy részét. A KÉSZ Kárpát-medencei népénekgyűjteményében szereplő ötven kárpátaljai egyházi népének összegyűjtésében is fontos szerepet vállalt. Az utóbbi években a Szent László, Arany János és Petőfi Sándor emlékére, Nóra által szervezett emlékműsoroknak köszönhetően erősödik a helyi lakosság magyarságtudata, identitása.
Nóra kezdeményezésére a KÉSZ Beregszászi Szervezete Linner Bertalan beregszászi sebészorvos emlékének ápolását is kézbe vette: emlékszobát és állandó kiállítást szervezett a Pásztor Ferenc Zarándokházban. A csoport Linner Bertalanról díjat is alapított, melyet minden évben egy olyan orvos és egy ápoló kapja, aki keresztényi magatartásával önzetlenül szolgálja közösségét.
Nóra és az egyesület tagsága aktívan részt vett abban a temetőprojektben, amelynek keretén belül a szovjet éra előtt Beregszászban működött egykori irgalmasrendi nővérek gondozatlan sírjait újították fel, látták el táblákkal. Szintén sokat segédkezett a KÁMME Alapítvány által meghirdetett keresztfelújítási projekt szervezésében, melynek köszönhetően tíz Beregszász környékén található felújított útszéli kereszt köszönti a településre látogatókat.
A körülmények úgy hozták, hogy a helyi KÉSZ-nek egyre inkább egy új profillal is foglalkoznia kell, mégpedig a karitatív tevékenységgel. Nóra e vonalon is megmutatta szociális érzékenységét segélyek szervezésével, koordinálásával, továbbításával, elosztásával.
Jakab Eleonóra életét, erejét, erőforrásait a kárpátaljai magyar közösség javára fordította-fordítja. Alapvető jellemvonásai a megbízhatóság, pontosság, precízség, következetesség, kitűnő szervezőkészség, érdekérvényesítés. Megtalálja a megfelelő hangot a konzuli munkatársakkal, felelős tisztségviselő emberekkel, egyházi méltóságokkal, a tagsággal. Ragaszkodik szülőföldjéhez.
Úgy éreztük, hogy eljött az ideje, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a maga módján méltóképpen megköszönje a külhoni magyarságért és kereszténységért tett erőfeszítéseit! Örömmel nyújtjuk át Jakab Eleonórának, a beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének a Szent Adalbert-díjat.
Isten áldjon! Isten éltessen, kedves Nóra!