Tavaszi küldöttgyűlés Csornán
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a Csornai Premontrei Apátságban április 21–23. között tartotta tavaszi küldöttgyűlését, melyen részt vettek a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a délvidéki partnerszervezetek küldöttségei is.
A küldöttgyűlést a 25 éve fennálló helyi csoport vezetője, Horváthné Hatos Éva, Bónáné Németh Katalin polgármesterasszony és Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke köszöntötte. A küldöttek szentmisével kezdték a napot a Nagyboldogasszony-templomban, majd az apátság dísztermében tárgyalták meg a javasolt napirendi pontokat.
Galgóczy Gábor társelnök beszámolt az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabály módosításának bejegyzéséről a Fővárosi Törvényszéknél, ahogyan a képviselő személyek változásáról is. Makláry Ákos elnök kiemelte, hogy a KÉSZ tagjainak legfontosabb feladata: ahol csak magyarok élnek, hassanak egymásra. Beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről, arról, hogy új csoport alakult Mátészalkán, személyi változások történtek Zalaegerszegen, és felvették a kapcsolatot a Közjó Műhellyel, a CET-tel, a Százak Tanácsával, valamint az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkársággal. Szólt a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Keresztény Szigetről (május 27.), a sajtó munkatársaival folytatott beszélgetéseiről és a helyi csoportoknál tett látogatásokról.
A küldöttgyűlés beszámolót hallgatott meg a JEL újságról, a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény bemutató körútjáról és a fővárosi Belvárosi templom Altemplomi esték elnevezésű beszélgetéssorozatának folytatásáról.
Baranyainé Sári Judit irodavezető részletesen beszámolt a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos tudnivalókról. Ismertette a költségvetés-tervezetet. A felügyelőbizottság beszámolóját Tercsi Mátyás, a bizottság elnöke ismertette. A KÉSZ pénzkezelési szabályzatának változásairól Nardai Katalin, a KÉSZ Központ munkatársa szólt. A módosítást a január 1-jétől érvényben lévő törvényi előírások tették szükségessé.
A küldöttgyűlés elfogadta a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány alapító okiratát és döntött a működéséhez szükséges feltételek biztosításáról. Az alapítvány segítségével újabb támogatási lehetőségek nyílhatnak és több projektre lesz mód pályázni.
Galgóczy Gábor ismertette az ez évi országos programot. Kiemelte a KÉSZ-kongresszust, melyet szeptember 16-án tartanak a Parlamentben, az októberben esedékes máriagyűdi zarándoklatot, az őszi tatai küldöttgyűlést és a kassai Szent Erzsébet-búcsút, melyen a KÉSZ a társszervezetek képviselőivel együtt vesz részt.
A KÉSZ határon túli partnereinek eredményeiről és együttműködési terveiről, azok képviselői számoltak be. A Beregszászi Római Katolikus Egyházközség képviseletében Jakab Eleonóra köszönetet mondott a pénz- és ruhaadományokért, amelyeket a KÉSZ-csoportoktól kaptak. Beszámolt az elmúlt félév programjairól, a Gulág-konferenciáról, Gogola Zoltán festőművész kiállításáról, a februári koszorúzásról, a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény bemutatójáról, a gondokról és a további tervekről.
Szabó Károly, a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör elnöke az előző év anyagi nehézségeiről szólt, és a segítségről, amely megoldani látszik a gondokat. A 2016-os évre tervezett programok megvalósultak, új helyi csoportok is alakultak, a tagság nem szűkült. A helyi csoportok erősödését az önálló programok igazolják. A KÉK nyolc programot a KÉSZ-szel közösen szervezett. Az idei tervek közül kiemelte a Barátkozási napot, a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény bemutatóját, a Hitismereti napot, amelyre júliusban kerül sor, Szent Ágoston ünnepét, a szeptemberi KÉSZ-kongresszuson való részvételt. Szólt a Szent László-évhez kapcsolódóan Nagyváradra meghirdetett zarándoklatról, a szeptemberben esedékes győri zarándoklatról és a máriagyűdi engesztelő zarándoklatról, melyen a KÉSZ társszervezetei közösen vesznek részt októberben.
Szőcs Csaba a Keresztény Értelmiségi Kör Kolozsvár rendezvényeit mutatta be: előadást, könyvbemutatót, a tervben lévő programokat.
A Felvidékről Pelle Tibor érkezett a gyűlésre. A rimaszombati Katolikus Kör polgári társulásként alakult és összejöveteleket tart, amelyekre egyházi és vallásos érzelmű személyeket hívnak meg, zömmel Magyarországról.
A küldöttgyűlést megtisztelte jelenlétével Horváth Lóránt Ödön, a premontreiek helyi közösségének nyugalmazott apátja. A szombathelyi születésű szerzetes tanulmányait a premontreiek Szent Norbert gimnáziumában végezte, a közösségbe 1948-ban lépett be. A szerzetesrendeket 1950-ben betiltották, és neki is el kellett hagynia Csornát. A rendtársak legnagyobb részét az egyházmegyék fogadták be és lelkipásztori munkát végeztek. Ő a Szombathelyi Egyházmegye szemináriumában nyert felvételt, és a Hittudományi Akadémián fejezte be teológiai tanulmányait doktorátussal. Vas és Zala megyében több helyen volt káplán, hitoktató, 1972-től 29 éven át a győri Hittudományi Főiskolán tanította a kispapokat.
A Gondviselés jóvoltából 1989-ben visszakerült Csornára, amit Isten kegyelmeként élt meg, hiszen ismét egy közösség része lehetett. Méltányolva tudását és tenni akarását, egykori tanárai apáttá választották. 1994-ben Szombathelyen újraindította alma materét, a premontrei gimnáziumot. Az apátra a prépostság újraindításakor sok feladat hárult. Nagy hasznát vette nyelvtudásának, fegyelmezettségének, alázatának, tenni akarásának.
Amit helyette mások mondtak el: felújíttatta a csornai rendházat, szervezte a közösségi életet. Tevékenyen vett részt a növendékek felvételében és irányításában. Ezen túlmenően ő jegyzi a Csornai Premontrei Prépostság legújabb kori történetét bemutató tudományos igényű kötetet.
A kérdésre, hogy miből merítette és milyen céllal ehhez az erőt, gondolkodás nélkül adta meg a választ: szerzetesként a rend érdekében, Isten dicsőségére, családról, fizetésről lemondva, engedelmességgel. Az otthoni, a rendi és az önnevelés hatására a lehetetlen sem tűnt kivitelezhetetlennek. Örömmel vállalta a közösségi életet, a közös imát.
Ma is azt vallja, hogy az embernek vállalnia kell a kockázatot, nem adhatja meg magát az első akadálynál. Minden feladathoz kitartás, szorgalom és főleg alázat kell – nem törtetés és nem lemaradás. Az igazi értékeket mások fogják felfedezni bennünk. Ne siessünk! – tanácsolta teljes meggyőződéssel.
Horváth Lóránt Ödön a KÉSZ helyi csoportjának egyik életre hívója kedves ismerőse, Csanád Béla, a KÉSZ alapítójának javaslatára lett a szervezet tagja. Örömmel tölti el, hogy a tagság gyarapodott, aktivitása kielégítő, a II. vatikáni zsinattal összhangban a világiakat is bevonták a KÉSZ tevékenységébe. A KÉSZ–KÉK kapcsolatainak további szélesítését pozitívan értékeli, hiszen – ahogy fogalmazott – a cél azonos: a magyar–magyar összetartozás erősítése keresztény szellemiségben.
A küldöttgyűlés keretében a jelenlévőknek Boldvai Márton Bertalan csornai perjel mutatta be a Szent Norbert által alapított, közel 900 éves premontrei kanonokrendet, amelynek tagjai Szent Ágoston reguláját követik. A küldöttek együtt tekintették meg A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című magyar ismeretterjesztő filmet, hallgatták meg Szalay Balázs helytörténész városbemutatóját.
Szilágyi Edit
Vajdaság