Tizenöt évvel az állampolgársági eskü után újra Tolnán
A közös hit, a nemzeti összetartozás és a tizenöt éve épülő személyes kapcsolatok jegyében találkozott július 17-én Tolnán a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) közössége. A KÉSZ tolnai csoportja látta vendégül a KÉK tízfős küldöttségét, amely Borbély Béla elnök vezetésével érkezett a városba. A találkozó egyszerre adott alkalmat a közös múlt felidézésére és annak megerősítésére, hogy a két szervezet együttműködése ma is élő, a Kárpát-medencei magyar közösségeket összekötő kapcsolat.
A látogatás különleges jelentőségét az adta, hogy 2011-ben – a tolnai KÉSZ közreműködésével – a KÉK tíz tagja éppen Tolnán tette le a magyar állampolgársági esküt. Közülük hárman – köztük Szabó Károly, a szervezet korábbi elnöke – most újra visszatértek arra a helyre, ahol hivatalosan is megerősítették a magyar nemzethez való tartozásukat.
A délutáni beszélgetés középpontjában a Kárpát-medencei magyarság jövője, valamint a keresztény kulturális értékek megőrzésének felelőssége állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a határok ugyan elválasztják a magyar közösségeket, a hit, a közös értékrend és az anyanyelv azonban olyan kötelék, amely képes összekapcsolni őket.
Szabó Károly visszatekintett a KÉSZ és a KÉK között 2010-ben létrejött együttműködési megállapodásra, amelyet a szervezet történetének egyik meghatározó fordulópontjaként értékelt. Felidézte, hogy az elmúlt másfél évtized során zarándoklatok, kongresszusok, előadások és küldöttgyűlések sora bizonyította: az együttműködés jóval túlmutat egy formális partnerségen. Olyan személyes és közösségi kapcsolatok szövődtek, amelyek ma már más határon túli keresztény szervezetek felé is nyitnak.
Borbély Béla, a KÉK jelenlegi elnöke arról beszélt, hogy szolgálatának középpontjában az evangelizáció áll. Hangsúlyozta: a vajdasági szervezet számára továbbra is kiemelt jelentőségű a KÉSZ-szel kialakított kapcsolat, amely az elmúlt években a kölcsönös bizalomra és testvéri együttműködésre épült.
A házigazdák nevében Saramó Márta, a tolnai KÉSZ-csoport elnöke felidézte a tizenöt évvel ezelőtti állampolgársági eskü emlékét, és megerősítette: az azóta eltelt idő azt bizonyította, hogy a közös keresztény értékek és a magyarság iránt érzett felelősség nem egyszeri találkozásokat, hanem tartós közösséget képes teremteni.
A találkozó lelki csúcspontját a tolnai katolikus templomban megtartott közös ima jelentette. Rosner Zsolt plébános vezetésével a résztvevők Magyarok Nagyasszonya közbenjárását kérték a hazáért, a nemzetért és közösségeikért. A közös imádság méltó kifejezése volt annak, amit a nap során többen is megfogalmaztak:
a keresztény hit nem csupán összeköti a Kárpát-medence magyarságát, hanem megtartó erőt is jelent a közös jövő építésében.
A vendégek a nap folyamán megismerkedtek Tolna történelmi és kulturális örökségével is: Koncz Ádám helytörténész vezetésével bejárták a város nevezetes helyszíneit. A vendéglátásról is a tolnai közösség gondoskodott: a közös ebédet Babos Béla, Tolna alpolgármestere, a KÉSZ helyi csoportjának tagja készítette bográcsban, míg a házi süteményekről a közösség asszonyai gondoskodtak. A személyes beszélgetések tovább erősítették azt a barátságot, amely immár másfél évtizede összeköti a két szervezetet.
A tolnai találkozó nem egyszerű évfordulós megemlékezés volt, sokkal inkább annak bizonyítéka, hogy a KÉSZ és a KÉK kapcsolata ma is élő valóság: olyan közösség, amelyet a közös hit, a nemzeti összetartozás és az egymás iránt vállalt felelősség tart össze.
készült Saramó Márta tolnai KÉSZ-elnök beszámolója alapján